Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Észrevételek a korlátolt felelősségű társaságról készült törvénytervezethez

ÉSZREVÉTELEK A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁGRÓL. 20} utóbbi rendelkezések aggályosaknak látszanak. Jelentékenyen megnehezítik a társaság legtermészetesebb hitelforrásának, a tagok által nyújtandó kölcsönöknek igénybevételét. E helyett azt ajánlanám, hogy a társtagok az általuk a társaságnak nyújtott hitel alapján keletkezett követeléseik erejéig mint csődhitelezők léphessenek íel, de kizárnám azt, hogy a társtag bármikor kapott biztosítékok alapján külön kielégítésre tarthasson a csődben igényt. Tehát a társtag által nyújtott hitel biztosítására szolgáló dologi jogokat időre való tekintet nélkül megtámadhatóknak ajánlom nyilvánítani és ugyanígy megtámadhatók lehetnének az összes fizetések, amelyeket valamely társtag a hitelezők megkárosításával kapott. Mindkét megtámadást a társtag jó- vagy rosszhiszeműségétől függetlennek képzelem. Ugyancsak a feloszlás fejezetében tárgyalja a tervezet a rendszerileg oda egyáltalában nem tartozó egyik legfontosabb kérdést: részvénytársaságnak és szövetkezetnek korlátolt felelősségű társasággá való átalakulását. Ezzel, a nézetem szerint legnagyobb gyakorlati értékű kérdéssel három rövid szakasz foglalkozik (85—87. §.). Úgy hiszem, az egész intézmény értéke jórészt azon múlik, hogy a részvénytársaságok átalakulását megfelelően meg tudja-e a törvény könnyíteni. Ebből a szempontból helytelennek tartom, hogy a tervezet az átmenetet a részvénytársaság feloszlásával és új korlátolt felelősségű társaság alapításával oldja meg. Ez nehézkes, hosszadalmas és költséges. Egyszerűbb volna ehelyett magának a részvénytársaságnak korlátolt felelősségű társasággá való átalakulását közgyűlési határozattal megengedni és ezzel a részvényeseket ipso jure az új korlátolt felelősségű társaság tagjainak megtenni. A jó vállalatok fenntartásához fűződő érdeket előbbrevalónak tartom annál a lehetőségnél, hogy egyik-másik részvényes, aki az új társaságban résztvenni nem kíván, részvényének értékét kifizetve megkapja, amint ezt a tervezet 86. §-a tekintetbe veszi. Ez a kifizetés különben is csak bonyodalmas perekre vezet a belérték kiszámításának nehézségei miatt. 14*