Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Észrevételek a korlátolt felelősségű társaságról készült törvénytervezethez

192 Dí DOROGHI ERVIN közgyűlés jegyzőkönyve tekintetében a közokirati formát, itt sincs szükség reá. A tervezet szerint a társaság minden megengedett célra alakulhat; ha bankügyleteket köt, mérlegét közzé kell tennie. Azt hiszem aggálytalanul lehetne nem gazdasági célú (pl. politikai, vallási, tudományos) alapításokat, biztosítási vállalatok létesítését és olyan vállalatokat, melyek tekintetében eddig is részvénytársasági vagy szövetkezeti forma volt előírva (záloglevélkibocsátó intézetek, vasutak) kirekeszteni. Ezzel elesnék az a mi jogunkban szokatlan óvintézkedése is a tervezetnek, amely «a közjó veszélyeztetése") címén a kir. ügyészségnek a társaság feloszlatására ad kereseti jogot. (77. §.) A tagok részesedése «törzsbetét» alakjában történik, amelynek összege határozza meg az «üzletrész» névértékét. Azt hiszem a terminológiai különböztetés törzsbetét és üzletrész között felesleges és a tervezet sem egészen következetes e két kifejezés használatánál. Az üzletrészek különböző névértékűek lehetnek és különböző jogokra is adhatnak alapot. Az individualisztikus alapgondolatnak megfelelően azonban egynemű és egyaránt befizetett több üzletrésszel egy tag sem bírhat. Ilyenek megszerzése esetében tehát az üzletrészek egyesülnek, illetve a tag meglévő üzletrészének névértéke a megszerzett egyes üzletrészek összegével növekszik. Az üzletrészen kívül másnemű szolgáltatásokra is kötelezhetik magukat a tagok a társasági szerződésben. E tekintetben a tervezet — helyesen — túlmegy az osztrák törvény 8. §-án, mely csak visszatérő, nem pénzbeli, de vagyoni értékű mellékszolgáltatásokat ismer. Lehetővé teszik a tagok munkájának fokozott bekapcsolását, megkönnyíti kartellek alakulását, versenytilalmak kikötését stb. Maga a törzsbetét, ha nem pénzbeli, a társasági szerződésben pontosan körülírandó személyi és tárgyi tekintetben elfogadott értékének feltüntetése mellett és ilyen szolgáltatás tárgyának, dolognak, vagy vagyoni jognak kell lennie, kivételével a feltételtől vagy ellenszolgáltatástól függő jogoknak és oly követeléseknek, amelyek az illető tagot a társaság, ennek