Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Észrevételek a korlátolt felelősségű társaságról készült törvénytervezethez

ÉSZREVÉTELEK A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁGRÓL. I egy másik tagja, vagy a társaság jogelődje ellen illetik. (5. §.) A német példán okulva, ahol a G. m. b. H. intézményével kapcsolatos szédelgések legnagyobb részét az tette lehetővé, hogy egészen fiktív üzleti értékek, a társtagoknak egymás elleni követelései, egy-egy alkalmazhatósága tekintetében ki sem próbált gondolat,. kivitelre egyáltalában nem érdemes találmány, vagy szabadalmazásra alkalmatlan eljárás szolgált gyakran apport gyanánt, mellyel üzletrész befizetési kötelezettségét az egyes tag teljesítette, a tervezet ilyen fiktív értékek behozatalát egyedül nem engedi meg. Üzleti értékek behozatala pl. üzletkör, cég átengedése stb. és ezekért goodwill fizetése nincs kizárva, ha dolgokkal, vagy vagyonjogokkal együtt hozatnak be, mint valamely vagyonösszesség részei. Túlértékelések ellen védelmet állít fel a tervezet azzal, hogy a behozó társtag felel a társaságnak azért, hogy a szolgáltatás tárgya a beszolgáltatás idejében a társasági szerződésben elfogadott értékkel bír. (5. §.) Csalárd túlértékelésért az alapításban résztvevő többi társtag is felel. (12. §.) Teljesen indokolt a természetbeni betétek óvatos kezelése akár a társaság alapításánál történjék a behozatal, akár az alaptőke felemelésénél. Az említett rendelkezések az utóbbi esetre is kiterjednek. Azonban azt hiszem túllő a célon a tervezet akkor, amikor a feltételtől és ellenszolgáltatástól függő jogok behozatalát, vagy a társaság elleni követeléseknek a törzsbetétekre való elszámolását kizárja. Ezzel lehetetlenné teszi opcióknak és általában ellenszolgáltatástól függő szerződéseknek behozatalát, holott ez ellen semmi sem szól, ha a feltétel biztosan megvalósítható és ennek, illetve a teljesítendő ellenszolgáltatásnak pénzértéke megállapítható. Lehetetlenné teszi a tervezet vállalatok szanálásának azt az elfogadott módját is, hogy a hitelező követelése helyett bizonyos részt kap a vállalatból, holott ez más hitelező érdekét nem sérti, mert a konversiót elfogadó hitelező a kielégítés rangsorában a többi hitelező mögé kerül; a közérdek csak azt kívánja meg, hogy a követelés valóságos értékénél magasabban ne vétessék számításba. A tagok alapítói