Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Észrevételek a korlátolt felelősségű társaságról készült törvénytervezethez

i88 D? DOROGHI ERVIN semhogy ottani tapasztalatokra lehessen hivatkozni. Ellenben közel áll a korlátolt felelősségű társaság intézményéhez az angol priváté company, amely lényegében a részvénytársaságnak leegyszerűsített formája korlátolt forgalmú részvényekkel, legfeljebb ötven részvényessel. A részvényeiket a nagyközönségnek fel nem kínáló társaságoknak Angliában ez kedvelt és bevált formája. Az angol részvénytársaságok alapítási formalitásainak jórésze a priváté company esetében elesik és a nyilvános számadás kötelezettsége sem terheli. A priváté company tisztán kapitalisztikus alakulás, míg a már az 1862-iki angol társasági törvény által ugyancsak ismert company limited by guarantee individualisztikus gondolatokat is tartalmaz és tulajdonképpen közelebb áll a német G. m. b. H. intézményéhez. A társaságoknak ez az utóbbi faja azonban éppen a priváté company alapításának és ügykezelésének egyszerűsége miatt nem tett szert nagy jelentőségre Angliában. Tulajdonképpen a korlátolt felelősségű társaság intézményének a különböző országokban való kodifikációi közötti különbség és ennek a társasági formának a társaságok egyéb fajaitól való elhatárolása azon múlik, hogy miképpen kombinálja az illető törvényhozás a kapitalisztikus (kollektivisztikus) és az individualisztikus alapgondolatot. A kapitalisztikus alapgondolat a társaságot a vállalatba helyezett tőkére építi fel. Ezen kívül többet nem kíván, de éppen ezért ennek a meglételét, fenntartását, változásait imperatív szabályokkal és szankciókkal biztosítani és a nyilvánosság ellenőrzése alá helyezni törekszik. Az individualisztikus gondolat a tagok személyes közreműködésére, a tagoknak a társasághoz való viszonyára helyezi a súlyt, ehhez képest az egyéni felelősséget domborítja ki és ezzel is szorosabbra fűzi a tagoknak a társasághoz és egyes tagoknak egymáshoz való viszonyát. Látnivaló, hogy annak a kérdésnek az eldöntése, vájjon szükség van-e az intézményre és ha igen, melyik irányban történjék annak kiépítése, attól fog függni, hogy az illető ország