Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Kornis Gyula történetfilozófiája [könyvismertetés]

SZEMLE. találja. Minthogy jegyzőkönyvvezető nincsen, a törvényszéki I. fokú eljárásban sem kötelező jegyzőkönyvvezető alkalmazása, holott ez a bírói munka alaposságának rovására van, a tárgyalást elnyújtja és a bíró tekintélyét is rontja. A javaslat a jogerős ítéletek rövidebb szövegezését rendeli el. Megengedi, hogy a felek a fellebbvitelről ítélethirdetés előtt is lemondjanak. A szünetelésnél okozott húzást-halasztást korlátozni igyekszik azzal, hogy az újrafelvételnek minimális két hónapi határidejét négy hónapra emeli fel. A fellebbviteli eljárásban új az, hogy nem a fél, hanem a tanács tagja adja elő az első bíróság előtti eljárás eredményét. Fontos új intézkedés az, hogy az első bíróság ítélete ellen a fellebbezés elhagyásával egyenesen felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani, ha a tényállás megtámadása nélkül tisztán jogkérdés eldöntéséről van szó. A tengerészeti ügyek fórumául, minthogy a fiumei bíróságok megszűntek' magyar bíróságok lenni, a budapesti bíróságok jelöltettek ki. A végrehajtási eljárásban fontos rendelkezéseket tartalmaz az új törvény a fizetések végrehajtásalávonásáról, a végrehajtási zárlatról, az államot illető elővásárlási jog gyakorlásáról, a sorozásról, a záralávételnek mellőzéséről stb. A szabályzati rendelkezések közül kiemelte az előadó a bírói és ügyvédi vizsgához szükséges gyakorlatnak négy évben megszabását, fegyelmi eljárást, a közjegyzői iratoknak selejtezését; a vegyes rendelkezések közül pedig a perenkívüli eskünek iaffidaviti és a váltó elévüléseknek az új szabályozását. Szélesebbkörű érdeklődésre tart számot a javaslatnak az a rendelkezése, amely a választott bíróságban való részvételből az ítélőbírót és ügyészt kizárja. Végül rámutatott az előadó arra, hogy az igazságszolgáltatás jósága nem annyira jogszabályoktól, mint a jogszabályok alkalmazásától függ. Kitűnő törvény mellett lehet rossz igazságszolgáltatás, rosszabb törvények mellett lehet jó bíráskodás. A jogkereső közönségnek nagy megnyugvást nyújt a magyar ügyvédnek és a magyar bíró lelkiismeretességének, kötelességtudásának, hazafiasságának, erkölcsi érzésének hagyományos szelleme, mely az utolsó évtized viharai között és a mostani megpróbáltatások között is érintetlenül, tisztán és fényesen tündöklik. — Mo;aik a magánjogi bírói gyakorlatból. Dr. S^ladits Károly egyetemi tanár az Ügyvédi Körben március hó 19-én tartott előadásában három esetcsoportot vett vizsgálat alá. Az elsőben az ingatlan adásvétel alaki és tartalmi kellékei körül felmerült ellentétes gyakorlattal foglalkozott, mely a napokban a Kúria 27. számú polgári jogegységi határozatával nyert megnyugtató kiegyenlítést. Az előadó ráutalt arra, hogy míg a né-