Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Kornis Gyula történetfilozófiája [könyvismertetés]

182 SZEMLE. met gyakorlatban az alakszerű szerződés mindennemű kikötésének — a szerződés érvénytelenségének terhe mellett — a megfelelő alakba kell foglalva lennie, addig Kúriánk lehetővé teszi, hogy ingatlan adásvétel esetében a felek kikötései — az essentialia negotii-n kívül — szóbeli alakban is fenntarthatók legyenek. Jótékony mellékhatása a jogegységi döntvénynek, hogy ezentúl az árú és az ár kikötésén kívül más «tartalmi» érvényességi kelléke az ingatlan adásvételnek nincs és az egyéb körülményekben való megállapodás hiányában a magánjog dispozitív szabályai kerülnek alkalmazásra. Ezzel a P. H. T.-be foglalt 475—477. számú határozatok is hatályukat vesztették. — Második csoportként az előadó a nevezetessé vált n'Brá^ayeseteh elemezte, melyben a bíróságok kilenc ítéletet hoztak és az ügy négyszer járta meg a Kúriát (Magánjogi Döntvénytár XVII. 58. sz.i. Ebben az esetben a Kúria a perújítási keresetet elutasította, mert az ítélet időközben anyagi jogi okokból hatályát vesztette. Érdekes példája ez annak, miképpen lesz a fél ügynyertessé azáltal, hogy a pert elveszti! Tanulságos az eset azért is, mert példát, mutat arra, miként lehet a homályos vagy kétséges ítéletet újabb perben hozott ítélettel hitelesen értelmezni. Ebben a perben egyúttal érdekesen jelentkezik az «obligatio judicati »-nak az a felfogása, hogy a perben eldöntött kötelmi viszony a per után is az eredeti jogalapon folytatja tovább életét. Mindenekfölött pedig érdekes az a mód, amellyel a Kúria az anyagi, igazságnak tört utat a formai nehézségeken keresztül. — Az esetek harmadik csoportjában az előadó a Kúria I. polg. tanácsának az öröklési jogi valorizáció kérdésében kialakult gyakorlatát (kötelesrész, osztályegyesség, ági és szerzeményi vagyon) ismertette és ehhez általános reflexiókat fűzött a valorizáció jogi természetéről. E szerint a valorizáció nem a rendes jog alkalmazása, hanem, miként a praetori extraordinaria cognitio, rendkívüli jogsegély juris civilis corrigendi gratia. A korona — korona valutafikció nyomán a jogrendszerben beállott «kritikai hézagot» a bíróság a jog általános elveiből vont következtetésekkel tölti ki. így alkalmazta a bíróság a kártérítés, a kétoldalú szerződésből folyó érdekegyensúly, a családi és öröklési jog körében valamely vagyontömegben való quotativ részesedés stb. elvét korrektivumul. Az ú. n. cél-pénztartozásokkal, amelyekben t. i. a pénztartozás terjedelmét közelebbről valamely másnemű jogi cél határolja körül, a Kúria immár az egész vonalon megbirkózott. Megoldatlanul már csak az ú. n. tiszta pénztartozások valorizációja maradt, amelyekben t. i. a pénztartozásnak a causája szintén pénz adásában áll (kölcsön,