Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - A jog fogalmáról [könyvismertetés]

i68 IRODALOM. fonódását képezi, így pl. az érzéki észrevétel azt jelenti, hogy a vonatkozó lelki folyamat a látott, hallott, stb. jelenséget olykép foglalja magában, hogy amaz megszűnik tisztán lelki jellegű jelenség lenni. Ily introtentiót (vagy az intentióhoz való átmenetét) képez az akaratnak, normának, tilalomnak, engedélynek stb. az akart, előírt, megtiltott, vagy megengedett cselekvésre való vonatkozása, s mint szerzőnk kifejti, az «intentio» s «introtentio» csak egyes eseteit képezik a «tentio»-k (eddig fel sem ismert) általános fogalmának s ilyen tentiók fizikai folyamatoknál is előfordulhatnak. b) Az a differentia specifica, amely a jogszabályokat a fenntemlített genus proximumon belül az egyéb fajta normáktól, felhatalmazásoktól stb. megkülönbözteti, szerzőnk szerint a következő: i. Azon «következmények» (büntetés, végrehajtás, jutalom, stb), melyek a jogszabályok címzettjei előtt «megjelennek)) s amelyeken a jogi normák és egyéb jogi egységek alapulnak: embereknek vagy hasonló lényeknek «tendenciózus*) (t. i. a jognak megfelelő vagy avval ellenkező magatartás tudatos viszonzására irányuló) cselekedetei; 2. a «következményeket)) érvényre juttató lényeknek ezen tekintetben szuverén hatalmuk van; 3. s amellett az alávetett személyek legalább nagyobb részben meg vannak győződve annak erkölcsi indokoltságáról, hogy a kérdéses hatalom ily «következményeket)) kimérhessen. * II. A most adott kivonat távolról sem adhat képet Darvai könyvének sokoldalú tartalmáról. Rendkívül szabatos és mindig világos stflusban, mindamellett tömören és komprimáitan tárgyalja az ismerettani, lélektani, jogbölcseleti és államtudományi N kérdések egész sorát, minden egyes fogalmat, mely gondolatmenetének során előfordul, beható elemzés alá vesz s számos ismeretelméleti és jogfilozófiai problémát helyez új megvilágításba. (Pl. a fogalommeghatározás természetéről, — a «Dassein» különböző fajairól, — az egység és összesség viszonyáról, — a fogalomformációkról, az ontológiai kategóriákról, a törvények nemeiről, az erkölcs fajairól, — a szuverénitásról, — a jog és az állam és az állam s társadalom viszonyáról szóló fejtegetések.) Ismerettani, általános tárgyelméleti s fenomenológiai fejtegetéseivel (melyek Husserl és Meinong megállapításainak alapul vételével egészen önálló irányokban haladnak és építenek tovább) itt közelebbről nem foglalkozhatunk. Csak azt jegyezzük meg, hogy nélkülözzük a megismerés különböző «síkjaiban*) fekvő