Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)
1925 / 4. szám - A jog fogalmáról [könyvismertetés]
IRODALOM. 169 (immanens és transcendens, reális és eszmei megállapítások és fogalmak elkülönítését s annak kifejtését, hogy azok mily jellegű megismerés szempontjából bírhatnak jelentőséggel. (így pl. nézetünk szerint szigorú ismeretkritika mellett az «introtentio» fogalma nem a reális fizikai és pszihikai jelenségek megismerése szempontjából, hanem csupán a transcendens jellegű gondolkodásban bír jelentőséggel.) Ami szorosan vett jogfogalmi fejtegetéseit illeti, az általa felépített jogfogalom kétségtelenül igen élesen, finom elemzéssel kicsiszolt jegyekből van megkonstruálva s mint ilyen kifogástalan. Más kérdés az, hogy ez a jogfogalom mennyire azonos vagy mennyire esik össze a vulgáris jogfogalommal, illetve mennyire fedi azt a jelenségkört, melyet közönségesen tárgyi jognak nevezünk. Véleményünk szerint e részben kívánatos volna egyes fogalmi jegyek némi módosítása, s a fogalomnak más kategóriába való áthelyezése, mire nézve — részletes kritika helyett — saját felfogásunk alábbi rövid vázolására utalunk. III. Nézetünk szerint a jognak s általán a szociális szabályoknak a meghatározásánál el kell választanunk egyfelől a bizonyos szabályokat alkalmazni, azok szerint cselekedni vagy legalább is értékelni kívánó embernek (a dogmatikusnak , s másfelől a reális jelenségeket s azok törvényszerűségét megállapító szociológusnak (történész, pszihológus) álláspontját. a) A dogmatikus szempontjából jognak nevezhető az olyan jellegű szabályok összessége 'rendszerei, amily jellegű szabályok valamely társadalomban — annak legfőbb hatalma által — általában véve kikényszeríttetnek. (Dogmatikus jogfogalom.' Hogy mily jellegű szabályok azok, melyek általában véve kikényszeríttetnek, az országok s idők szerint változik. (Pl. bizonyos személyektől vagy szervezetektől eredő, — isteni eredetűnek tekintett, — bizonyos szervek vagy csoportok által kikényszerítendőnek minősített vagy bizonyos elnevezéssel illetett stb. szabályok. Az e~en jelleggel bíró egyes szabály e fogalom alá esik, ha éppen ő nem is kényszeríthető ki; aminthogy a lex imperfectá-t egy jogdogmatikus sem fogja mellőzni annak eldöntésénél, hogy valamely jogrendszer szempontjából valamely cselekvés jogos-e avagy jogtalan. (A kényszer tehát nem fogalmi jegye az egyes jogszabálynak, hanem csak az egész jogrendszernek. Ha most a fenti dogmatikus jogtudattal bíró ember a maga részéről is azt tartja, hogy az olyan jellegű szabályok, amely Jogállam. XXIV. évt'. 4 tüz. 12