Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk az 1924. évben

BÍRÓI GYAKORLAT. ,65 előny révén meg fog-e térülni. Ha mindezek a negatív és pozi­tív feltételek fennállanak, a Kúria a részvényest ok nélkül káro­sító határozatot, mint a jó erkölcsökbe ütközőt a K. T. 174. §-a alapján megtámadhatónak mondja. (K. IV. -470, 1923. Hdt. 80.) Az elsőbbségi jogot biztosító alapszabály megváltoztatása esetén a régi részvényesek e határozatot ugyan nem támadhatják meg, de az alaptőkeemelést kimondó határozat ellen az alapon keres­hetnek orvoslást, hogy az új részvényeknek mások részére át­engedése ne történjék kényszerítő ok nélkül oly módozatok mel­lett, amelyek a régi részvényeseknek az ő vagyonrészesedésük­től a "törvénybe és a jó erkölcsökbe ütköző módon való meg­fosztására vezetnek. (K. 3521/1924. K. J. 1925. 6.) Ugyancsak a részvényest kívánja megvédeni a Kúria, midőn a K. T. 179. §. .5. és 7. pontjába ütközőnek mondotta azt a közgyűlési határozatot, mely felhatalmazta az igazgatóságot arra, hogy az újonnan kibocsátandó részvényeket vagy azok egyrészét tetszés szerinti időben értékesítse, a részvényekből akkor és annyit bocsásson ki, amennyit jónak lát és az alapszabályoknak az alap­tőke nagyságát meghatározó rendelkezését tetszése szerint módo­sítsa és tüntesse fel a cégjegyzékben. (K. IV. 1244/1924. K. J. 1925. évf. $.) A részvényaláírásból folyó kötelezettség megállapítására ele­gendő, ha harmadik személy a társaság tárcájában visszamaradt részvényeket átvette és ezeknek névértékével a társaság köny­veiben megterheltetett. Megítéli a Kúria ez összeg valorizálá­sát azonban csak a fellebbezési tárgyalás napjától kezdve (?), mivel a felperes ezt az igényt csak ez alkalommal érvényesí­tette. (K. IV. 3457/1923. Hdt. 81.) A felemelt alaptőkére a részvényesnek készpénzben kell befizetést teljesíteni és" e köte­lezettségének a társasággal szemben fennálló követelés beszámí­tásával nem tehet eleget. <K. IV. 1620 1923.) Az az igazgató­sági határozat, mely az apportként a társaságba tehermentesen behozott ingatlan tehermentesítésére halasztást adott, érvénytelen, mert az alapítási tervezettel áll ellentétben. (K. II. 3317/1923. sz.< A K. T. 174. §-a szerinti megtámadási jog a szövetkezet tagjait is megilleti. A Kúria azonban az alakiság indokolatlan túlhajtásába esett, midőn a rendkívüli közgyűlés határozatát azért semmisítette meg, mert azt nem az igazgatósági elnök vagy helyet­tese, hanem maga az igazgatóság hívta össze. (K. IV. 2659, 1923. Hdt. 86.) Megmaradt a Kúria a 235. §-on alapuló annál a gya­korlatánál, mely szerint a tag felmondás mellett bármely üzleti évben kiléphet a szövetkezet kötelékéből és ezért érvénytelen­nek mondta az alapszabályoknak azt a rendelkezését, hogy a tag

Next

/
Oldalképek
Tartalom