Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk az 1924. évben

BÍRÓI GYAKORLAT. csak a belépéstől számított harmadik üzletév befejeztével válhatik ki a szövetkezetből. (K. IV. 556 1923. Hdt. 85.) A foglaló, mint mellékes kikötés nem előfeltétele, hanem csak jele a vételi s^er^ödés megkötésének, ezért helyesen állapította meg a Kúria, hogy a vétel létrejött, ha a vevő a foglalót a kitűzött időben ki nem fizette. A foglaló lefizetésére adott halasztás által ugyanis a foglaló elveszti ezt a minőségét és vételárrészletté válik. (K. 5042, 1922. Hdt. 45.) Amikor a vételár átvételkor fizetendő, eladó a vevő kettős késedelme (átvétel és fizetés) esetén elállhat és az átvételre utólagos teljesítés határidőt csak akkor tartozik engedni, ha a vevő ezt a teljesítési idő lejárta és eladó elállási kijelentése előtt kérte. (K. VII. 6417 1922. Hdt. 64.) Árkülönbözetet az eladó csak akkor követhet, ha a 649. sz. elvi határozat értelmében a tényleges eladást a K. T. 347. §-a értelmében a késedelmes vevő rovására eszközölte. Eladó késedelme esetén joggyakorlatunk a vevőnek jogait eladó érdekében mindinkább korlátozza. így állandó gyakorlat, hogy az, aki az árút nem továbbeladás, hanem saját céljaira veszi meg, árkülönbözet címén kártérítést rendszerint nem igényelhet. Midőn azonban a kereskedő az árút gyári üzeme, tehát ipari termelésének szükségletére szerzi be, ez a korlátozás reá nem vonatkozik. (K. VII. 1445/1923. K. J. 1 1.) A szerződési és piaci ár közötti különbözetet meghaladó nyereséget pedig vevő csak akkor követelhet, ha igazolja, hogy az árút a teljesítés helyén és idején be nem szerezhette. (K. VII. 1540 1923. Hdt. >8.i A ga-dasági lehetetlenülésre vonatkozó joggyakorlat mindinkább helyet adott a valorizáció kérdésének, aszerint, amint az aránytalanság a vételnek árúszolgáltatási oldaláról a pénztelje • sítésre tolódott át. Ha a teljesítés idején a teljesítés gazdaságilag lehetetlen, a teljesítés helyébe a kártalanítás kötelezettsége lép, melyet az eladó azáltal háríthat el, hogy felár mellett a szállítást felajánlja (K. VII. 2160 1923. Hdt. 14.), amely ajánlatra a vevő nyilatkozni tartozik (ellenkezőleg helytelenül: K. 8179/1922.). Nincs szó gazdasági lehetetlenülésről a csereszerződésnél (K. 6935/1922. Hdt. 15.), mert a gazdasági lehetetlenülés szabályai csak vételi ügyleteknél nyernek alkalmazást. Felhizlalt állatok szállításának elvállalására azonban nem a vállalkozási, hanem a vételi szerződés szabályai alkalmazandók. (K. 2912/1923. és 7305,1922. Hdt. 13.) Azaz eladó pedig, aki a szállításra való készségét a gazdasági lehetetlenülés beállta után jelenti ki, ezzel többé nem védekezhetik. (K. 2896/1924. Hdt. 109.) Gazdasági lehetetlenülés immár nemcsak a kötelezett va-