Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - Bizonytalanságok egy közszerzeményi részletkérdés körül

BÍRÓI GYAKORLAT. A házasság idejében a férj az egész pénzen egy ingatlant vett a saját nevére, s ez az ingatlan a házasság megszűntekor egészében és változatlan 10.000 aranykorona értékben megvan: semmi mást se férj, se nő nem szereztek. Ha már most az elvi határozat 2. mondatának egyenes szóhangzata szerint számolok el, ezt kell mondanom : Az ingatlan közszerzemény, egészében, — de a férj a vételár felét,0 ^000 aranykoronát, külön vagyon címén az összvagyonból követelheti, — azaz (miután más összvagyon nincs, mint az ingatlan) követelheti e^en a címen az ingatlan egyik felét,7 az ingatlan másik fele közszerzemény marad, tehát megosztandó és így kö\s\er\emény címén még 74-ét kapja a férj, a nő szintén 1 4-ét, végeredményben tehát a férjé lesz a vagyon (az ingatlan) 3 4-e, a nőé 1 4-e. Holott a kézzelfogható igazság szerint a nőnek ebben az esetben épp úgy nem jár semmi, mintha a férj nem is vett volna ingatlant a pénzén, hanem a készpénz lenne még meg a házasság megszűntekor. Ma sem hiszem, hogy a Kúria materuiliter mást akarna. A Kúria egész konstrukciójának t. i. nem az a célja, hogy a pénzén ingatlant vásárló fél különvagyonának állagát áttolja (bizonyos részben) a másik fél vagyonába, hanem csak az, hogy az ingatlan esetleges értékemelkedésének, amely plus már igenis közszerzemény, a fele jusson a másik félnek;8 továbbá az is, hogy — ha volna elegendő más vagyon is, akkor — mindkét fél természetben részesüljön az egyenlő érték mellett is jelentősebbnek gondolt ingatlanból, ne pedig az egyik megkapja az egész földet, a másik viszont csakis pénzt vagy egyéb ingóságokat. Mindez helyes is, csak épp a «vételár felét követelheti)) konstrukciója helytelen keresztülvitel! mód. Lehetne persze így is okoskodni a felvett példában : Az ingatlan közszerzemény, egészében, — tehát a fele a férjé, — b Nem az egészet, nem a másik felét is ! T. i. a határozat első mondatából némi megerőltetéssel és levezetésekkel ilyesmit is ki lehetne tán konstruálni. Csakhogy elfogulatlan olvasásánál nyilvánvaló, hogy épp a 2. mondat akarja áttörni, illetve inkább : véli keresztülvitelében szabályozni az 1. mondatot, s tehát a 2. ellenében az 1. mondat nem érvényesíthető. Ezenfelül a 2. mondatnak világos és kifejezett tartalma állna szemben olyasmivel, amit az 1. mondat közvetlenül nem mond. ~ Gondolom : ilyen körülmények közt természetben. 8 Pl. ha a 10,000 aranykoronán vett ingatlan a házasság megszűnésekor 12,000 aranykoronát ér, úgy közszerzemény címén 1000 aranykoronányi ingatlanrész illeti a feleséget.