Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A Kúria joggyakorlata a szolgálati viszony kérdéseiben. 1. [r.]

A KÚRIA JOGGYAKORLATA A SZOLGÁLAT! VISZONY KÉRDÉSEIBEN. 1 2 I amidőn másrészt a nagyobb vállalatok létszámapasztásaikat a dolog természeténél fogva akként viszik keresztül, hogy az el­bocsátott alkalmazottakat felmondási időre járó illetményeikkel előre kielégítik és csak a létszámapasztás után emelik a meg­maradt alkalmazottak fizetését. Ha ez az elbocsátott alkalmazottak jogainak kijátszására történnék, könnyű volna a kérdés meg­oldása ; de éppen azon fordul meg a dolog, hogy a munkaadó­nak nincs oly kötelezettsége, melyet kijátszhatna; mert ha nincs törvényes alapja annak, hogy a munkaadótól a szolgálat alatt fizetésemelést lehessen követelni, úgy ő nem lehet köteles a felmondási idő alatt sem fizetésemelésre. Ha tehát ez a munkavállalóra méltánytalan ; ezen a törvény­hozásnak kell segíteni. A szolgálati jogviszony természetének megfelelően kimondta a Kúria, hogy a munkaadónak jogában áll a felmondási idő alatt alkalmazottja szolgálatát igénybe nem venni, de ez őt a különben jogos felmondási időre járó fizetés kiadásának köte­lezettsége alól fel nem menti. (P. II. 445 1924. márc. 6.) Ugyanezen alapon áll az a határozat, hogy a szolgálatadó, ha jogellenesen bocsátja is el alkalmazottját, nem kötelezhető annak visszavételére, hanem csak kártérítésre. (1923 okt. 11. PII. 4849 1922.1 Nyugdíj és felmondási időre ^aló igények. A nyugdíjképes­ség elérése magában véve az alkalmazottnak felmondás nélküli elbocsátását nem vonhatja maga után; mert a nyugdíj nem szük­ségképpeni folyománya a magánalkalmazott szolgálati viszonyá­nak, hanem külön nyugdíjszerződésen alapszik; míg az az elv, hogy a munkaadó arra alapos okot nem szolgáltató alkalma­zottjával szemben a szolgálati viszonyt egyoldalúan csak előzetes felmondás mellett bonthatja fel; a szolgálati szerződésből folyó és az JT. 97. §-án, valamint az 1910 1920. M. E. sz. rendelet 2. és 23. §-ain alapuló általános jogszabály. (1923 okt. 19., P. II. 495 5 1922.) VII. Kötbér. Az IT. 90. §-a eltiltván oly segéd felfogadását, ki az előbbi munkaadóval kötött szerződés megszűnését, vagy fel­mondását nem igazolja: iparosnak és kereskedőnek magasabb — igazgatói — állásra sem szabad oly egyént szerződtetnie, ki más iparvállalat segédszemélyzetéhez tartozik és akinek eddigi szolgálat­adójával való szolgálati viszonya felbontva nincs. Az ily tilos szol­gálati szerződés biztosítására kikötött kötbér bírói oltalomban nem részesül. (P. II. 3771 1923., 1924 október 16.) VIII. Végkielégítés. A végkielégítést a szolgálati viszonynak a felmondási idő lejártakor beálló megszűnésekor élvezett já-

Next

/
Oldalképek
Tartalom