Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A bírói függetlenség. 2. [r.]

A BÍRÓI FÜGGETLENSÉG. 89 ség alkotása, legalább is így kellene annak lenni; tehát a tömegvéleménynek, mely változó, megbízhatlan. szeszélyes, tisztán érzelmi jellegű s múló hangulat: a törvény s a törvény alapján álló bíró nem deferálhat, s le kell küzdeni önmagában a másik embert, a szociális lényt. Ha azonban a közvélemény nem rövidéletű érzelmi fellobbanás s nem hangulat, hanem értelmi alkotás, akkor a törvényt meg kell változtatni, de a bíró azt mindaddig, míg életben van, köteles alkalmazni, mert legjobb esetben állását veszti fegyelmi úton, legrosszabb esetben pedig becsukják. Amily független tehát a bíró minden irányban, éppoly zsarnoki függésben van a törvénytől. A bíró a törvény embere, vagy talán még inkább élő, akaró, mozgó és cselekvő törvény. IV. A fentebbiekből látható, hogy közjogi törvényeink a bírót teljesen függetlenné tették államtól, kormánytól, társadalmi, családi kötelékektől, sőt saját érzelmeitől is meg akarják szabadítani s a bírót egy racionalizált lénnyé akarják tenni, akit a logika mozgat működésében, akárcsak az órát a rugója; teljesen megtisztítva indulatok s szevedélyek salakjától. Bármily független a bíró minden irányban s viszont bármennyire rideg szószólója legyen is a törvénynek, a törvénytől való merev függése nem mechanikai jellegű, hanem a szellemi függés ismérveit viseli magán. Vagyis nem a causa efficiens, hanem a causa finalis jellemzi a bíró tevékenységét. A törvény mikénti alkalmazása a bírótól függ; annak tudásától, szociális műveltségétől, emberismeretétől stb. A törvény alkalmazása nem mechanikai működés, hanem célra törekvő tevékenység, a cél az anyagi igazság eszménye, aminek eszköze a törvény alkalmazása. A bírót a törvénytől való függésében ismét függetlenné teszi s bizonyos szabadsággal ruházza fel a törvény alkalmazásában megnyilvánuló függetlensége, nem ugyan az extrém szabadjogi iskola értelmében, hanem a bírói cognitiónak erkölcsösen, lélektanilag s társadalmilag helyesen felfogott lényege szerint. A bírót kötelezi ugyan a törvény, de hogy mi értelme van