Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám - A magánalkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozó törvényjavaslat előadói tervezetéhez

A VALORIZÁCIÓ, MINT TÖRVÉNYALKOTÁSI PROBLÉMA STB. 477 Az első három csoportba tartozó követelések egyedi fel­értékelésének van helye és pedig a keletkezéskori aranyérték 15°/o-a erejéig (2. § 1. bek.). Ez a kulcs a dologilag bi-tosított személyes adósságok esetében csak annyiban nyer alkalmazást, amennyiben magasabb vagy alacsonyabb mértékű felértékelés­nek az általános jogszabályok értelmében nincs helye. A ren­deletből tehát az következnék, hogy ebben a körben a bírói gyakorlat továbbra is szabad (3. §). Az 1924 május i-én kiadott első végrehajtási utasítás (RGBI. T. I. Nr. 34. S. 430.) 3. §-a azonban taxatíve sorolja fel azokat a követeléseket, amelyeknél a felértékelés általános maximuma túlléphető. Ezek a követelések: 1. amelyek eltar­tásra jogosított és eltartásra kötelezett személy közötti viszonyon alapulnak; 2. azok a követelések, amelyek örököstársak, örö­kösök és kötelesrészre jogosítottak, elvált házastársak, szülő és gyermek közti osztályon alapulnak, amennyiben a hitelezők az osztályban részesek vagy azok örökösei körébe tartoznak; 3. a hátralékos ingatlanvételárkövetelések (telekkönyvbe bekebele­zett vételárhátralék), amennyiben 1918 december 31-ike után keletkeztek és pedig akkor is, ha a vételárhátralék már kelet­kezésekor kölcsönköveteléssé változott át. Az aranyéfték kiszámítása a dollár berlini hivatalos közép­árfolyama alapján történik, 1918 január i-e előtt keletkezett tartozás esetében azonban a névérték egyszersmind aranyérték (2. § 2. bek., 4. § 2. bek.). Az adós (kötvénykibocsátói a 15°/o-osnál kisebb felértékelési mérték alkalmazását is kérheti 1924 december 31-ig előterjesztett kérelemmel (2. § 1. bek.i, de részkötvény esetében a leszállítás valamennyi hitelezővel szemben csak egyforma lehet (4. § 1. bek.). A felértékelt ösz­szeg, ha a követelés be volt kebelezve, az eredeti rangsorban nyer biztosítást bármelyik fél kérelmére, de a bekebelezés költ­ségeit a tulajdonos viseli. Ha az adós leszállítást kért, kérel­mére ezt is feljegyzik 12. § 3. bek.). A dologilag biztosított személyes adósság felértékelésének mértéke nyílt kérdés lévén, a felértékelt összeg csak új rangsorban jegyezhető be. Az egyedi felértékeléssel megállapított tőkekövetelések ki­egyenlítését 1932 január i-ig nem lehet követelni (5. § 1. bek.i és azok 1924 december 31-ig nem is kamatoznak, a hátralé­kos kamatokat elengedetteknek kell tekinteni. 19215 január i-től a kamat évi i0/0, a kamatláb évenként 1 °/0-kal emelkedik, de attól kezdve, hogy az 5%-ot eléri, változatlan marad (5, § 2. bek.). A telki terhén vagy járadékadósságon alapuló idősza­kos szolgáltatások felértékelt évi összegéből 1925-ben csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom