Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)
1924 / 9-10. szám - A magánalkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozó törvényjavaslat előadói tervezetéhez
478 D? NIZSALOVSZKY ENDRE 40°/o fizetendő, mindért következő évben 200 0-kal több, mindaddig, amíg az évi szolgáltatás felértékelt összege eléretik (5. § 3. bek.). A negyedik csoportban említett követelések felértékelése felosztási alap képzésével történik. Záloglevelek és más fundált kötvények esetében a felosztási alap a fedezetből és az adósnak a birodalmi kormánytól megállapított hozzájárulásából áll. Az 1924 augusztus 15-én kiadott 3. végrehajtási rendelet értelmében (RGB1. 1924. T. I. Nr. 53. S. 682.) meg lehet engedni, hogy különböző időben kiadott záloglevelekre külön-külön létesíttessék felosztási alap, amennyiben a fedezetet eddig is különválasztva kezelték, vagy amennyiben a záloglevelek bizonyos csoportja világosan külön fedezet alapján bocsáttatott ki. A már említett végrehajtási rendelet a felosztási alap képzésének részletes szabályozása során számos anyagi rendelkezést is tartalmaz. így kimondja, hogy a felosztásnál olyan zálogleveleket is figyelembe kell venni, amelyek már ki vannak sorsolva, sőt még a záloglevélnek kisorsolás után a bank birtokába visszakerülése sem zárja ki a figyelembevételt. Ha a zálogleveleket kicserélték, a banknál 1924 december 31-ike előtt előterjesztett kérelemre az első záloglevelek aranyértékét kell irányadónak venni. A felosztásban azok a záloglevelek is részt vesznek, amelyeket a bank szabad vagyonából maga vásárolt meg. A bank végkielégítést ajánlhat fel hitelezőinek és ezt a végkielégítést elfogadottnak kell tekinteni, ha a hivatalos lapban háromszor történt beiktatás után az aranyérték 25%-át meghaladó mennyiségű hitelező három hónapon belül ellent nem mond. A végkielégítés záloglevelekből is állhat, ily ajánlat csak akkor nincs elfogadva, ha a hitelezők aranyértékszerinti V3-a mond ellent. A záloglevéllel kielégítés esetében a bank a felértékelt jelzálogos követeléseit jogosult amortizációs kölcsönre konvertálni. A nem fundált kötvények esetében az országos hatóságok külön szabályokat állapíthatnak meg a felértékelés leszállítására és a felértékelés végrehajtására (6. §). A takarékbetétek csak akkor értékeltetnek fel, ha azokat 1924 december 31-ig a felértékelő hivatalnál bejelentik. Az ezek kielégítése végett a takarékpénztár felértékelt követeléseiből és az intézet esetleges hozzájárulásaiból alakított alapot Treuhánder kezére bízzák, aki a felosztási tervezetet jóváhagyás végett az országos kormány vagy attól kijelölt szerv elé terjeszti. A kielégítésnél a többi takarékbetétekkel szemben előnyben részesülnek, akik törvényes kényszer folytán voltak