Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám - A magánalkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozó törvényjavaslat előadói tervezetéhez

476 D> NMZSALOVSZKY ENDRE saldót, hanem, amennyiben az alapul szolgáló jogviszony ezt lehetővé teszi, a folyószámla egyes tételeit érvényesíti. Nem nyer a rendelet alkalmazást akkor sem, ha a követelés felértékelését külön törvény szabályozta, vagy a felértékelés kérdésében már jogerős ítélet van (14. §). A rendelet korábban történi fizetésnek fenntartás nélküli elfogadása vagy törlési engedély kiadása esetében még alaptalan gazdagodás címén vagy tévedés miatti megtámadás alapján sem engedi meg felértékelési igény támasztását (11. §). Ami a tőkebefektetésül szolgáló követeléseket illeti, a rendelet egyes taxatíve felsorolt követeléseket feltétlenül tőkebefektetésül szolgálóknak nyilvánít, ezekre a valorizáció módját és mértékét részletesen szabályozza. E követelések valorizációjának akkor van helye, ha birodalmi márkában a rendelet életbelépése előtt keletkezve, a valuta katasztrófája (Wáhrungsverfall) következtében oly mértékű elértéktelenedést szenvedtek, hogy megmaradt értékük az eredeti aranyérték 15%-át sem éri el (1. § 1. bek.). A német márka kurzusa alapján megállapítható, hogy ez a feltétel olyankor forog fenn, amikor a követelés 1923 november hó 7. napja előtt keletkezett. Az első végrehajtó rendelet (1924 máj. 1.) kimondja, hogy a tartozás prolongálása a keletkezés eredeti időpontján nem változtat és az eredeti keletkezési időpont az irányadó több követelés konvertálása esetében is. Kétséges lehet, vájjon a 15%-os aranyérték megmaradásának kérdését lehet-e a márkának egy későbbi árfolyama alapján megállapítani, vagyis, hogy a rendelettel felértékelt követelések köre a papírmárka árfolyamának emelkedéséhez vagy csökkenéséhez képest szűkül, vagy bővül-e. A kormány erre a kérdésre a valuta stabilitásában bízva nyilván nem gondolt, de a rendeletet általában úgy értelmezik, hogy a későbbi árfolyamváltozásoknak nem lehet a valorizálható követelések körére kihatása. A feliétlenül tőkebefektetésül szolgáló követeléseket (1. § 2. bek.) négy csoportba oszthatjuk: i. dologi tartozások (jelzálog, telekadósság, járadékadósság, telki teher, hajó- és vasútizálog); 2. dologilag biztosított személyes tartozások (jelzálog, hajó- és vasúti-zálog esetében); 3. kamatozó vagy kamat helyett felemelt összegben visszafizetendő kötvények a) ha nincsenek zálogjoggal vagy csődben előnyös kielégítéssel biztosítva, b) ha bemutatóra szólnak vagy hátirattal átruházhatók, c) ha közjogi jogi személy, mint gazdasági üzem vállalkozója bocsátotta ki ; 4. záloglevelek, járadéklevelek, egyéb fundált kötvények, takarékbetétek és életbiztosítási szerződésen alapuló követelések.