Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám - A magánalkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozó törvényjavaslat előadói tervezetéhez

A VALORIZÁCIÓ, MINT TÖRVÉNYALKOTÁSI PROBLÉMA STB. 47 I megváltozott gazdasági viszonyok mellett az az adós által átvett javakkal szemben szembeszökően aránytalan. A felemelés mértéke tekintetében a törvény a fedezeti alap elvén áll; az az irányadó, hogy a kapott értékből mi van meg az adós kezén. A felemelésnél a méltányosság alapján arra kell törekedni, hogy az eredeti arány helyreálljon, sohasem következhetik be azonban, hogy a felemelés következtében a hitelező az adósnál jobb anyagi helyzetbe kerüljön. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy azonos jogcímen a felemelést kérőn felül még hányan fordulhatnak az adós ellen. Védi a törvény az adós gazdasági exisztenciáját, az adós kezén lévő mező- vagy erdőgazdasági ingatlan épségét is és lehetővé teszi a teljesítés elhalasztását. Érdekes rendelkezés, hogy készpénzfizetés helyett meglévő dolgok természetbeni megosztását is el lehet rendelni kivéve, ha ez a dolog mező- vagy erdőgazdasági ingatlan. ad. 2. A házastársak vagyonjogi viszonyai körében a hozomány és női szabadvagyon visszaadásánál, valamint becsértékben átvett dolgok készpénzben visszatérítésénél teszi a törvény a valorizációt lehetővé. A felemeléshez annak megállapítása szükséges, hogy a férj vagy örököse a pénzérték csökkenése lolytán a feleség vagy örököse rovására a felemelés nélkül leltünő vagyoni előnyhöz jusson. ad 3. A közeli hozzátartozónak biztosított járadék felemelésénél a kikötmény felemelésére vonatkozó törvény alapelvei jutnak újból kifejezésre. A követelések mindhárom csoportjára az a szabály, hogy az 1920 szeptember í-e előtt teljesített rész teljes névértékben jön figyelembe, későbbi fizetés azonban a felemelést nem zárja ki. Ennek a törvénynek a hasznosságát általában elismerik, kifogásolják azonban, hogy a törvényhozó a mindenfoglalkozásu adósokra kiterjedő törvényt csupán a mezőgazdasági foglalkozást üző viszonyaihoz mérte és nem oldott meg nagyon sok hasonló természetű kérdést. V. Kisjáradékosok. Egyes pénzjáradékok kérdésének rendezése természetesen fokozott mértékben juttatta erőhöz azokat a panaszokat, amelyeket a hadikölcsönök, járadékok, záloglevelek és hasonló eredetileg életfenntartási bi~losító tőkebefektetések birtokosai han-