Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám - A magánalkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozó törvényjavaslat előadói tervezetéhez

472 D? NIZSALOVSZKY ENDRE goztattak. Ebben a kérdésben az osztrák Zalmann1 terjedelmes javaslatot dolgozott ki. Kiindulási pontja az, hogy voltaképpen az állam a kötvénybirtokosok, takarékbetevők és hasonló töke­befektetéssel rendelkezők vagyonát vonta el az infláció elő­idézésével, a háborús költségek fedezése céljából. Ezzel szem­ben a tárgyi értékek tulajdonosai és az úgynevezett Schiebe­rek a háborús terhek viselésétől menekültek. Az igazság köve­telménye tehát, hogy a nagy vagyonadó mintájára az inflációs nyereséghez jutottak u. n. kiegyenlítő váltságot fizessenek. Ebből kellene kielégíteni a hadikölcsönök és más állami köt­vények tulajdonosait, stb. amivel éppen a legnehezebb valori­zációs problémák nyernének végleges elintézést, a többi köve­telések tekintetében elégséges volna egy generális elv ki­mondása. A Zalmann javaslatát több nemzetgyűlési képviselő alapul fogadta el és törvényjavaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé. Ennek a javaslatnak az alapja ' szintén vagyondézsma, amely a kiegyenlítő alapba folyik. A dézsma fizetésére azok kötelesek, akiknek vagyona 100,000 aranykoronát meghalad. Az alap­pal szemben követelésre csak olyan személy jogosult, akinek az alap körébe tartozó követeléseken felül számbavehető va­gyona nincs. Ez a javaslat a Zalmannénál részletesebb szabályokat tar­talmaz a többi követelések valorizációjáról. Valorizálni csak az u>22 szept. i-e előtt keletkezett követeléseket lehet. A fizetés a tartozás keletkezésekori belső érték alapján történik, az összeg megállapításában azonban figyelemmel kell lenni az adós teljesítőképességére, arra, hogy ő mennyivel gazdagodott, vala­mint arra, hogy milyen a hitelező vagyoni helyzete. A döntés peres eljárás során méltányosság alapján történik. Felértékelést akkor is lehet kérni, ha a tartozást 1919 dec. 31-ike után kifizették ugyan, de az adós vagyoni helyzete különösen ked­vező és a hitelező vagyoni helyzete az adós gazdagodását túl­ságosan méltánytalannak mutatja; e rendelkezés alkalmazásának az sem akadálya, ha a felek egyességet kötöttek. Az ismertetett két javaslatban foglalt gondolat alapján az osztrák kormány oly javaslatot terjesztett elő, amellyel egyedül a kisjámdékosok helyzetén kívánt segíteni, jövedelem pótlékot kívánván neki biztosítani. A törvényhozói tárgyalásra váró javas­lat szerint jövedelempótlékra azok tarthatnak igényt, akik előre haladott korban vannak, (60 évnél idősebb férfiak, 5 5 évnél 1 Juristische Blátter LIII. évf. 202. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom