Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám - A politikai bűnösök menedékjoga magyar kiadatási szerződésekben. 2.[r.]

A POLITIKAI BŰNÖSÖK MENEDÉKJOGA STB. 445 értékük feltüntet, a hiszékenyeket csábíthatja, megtévesztheti és árfelhajtó argumentumot szolgáltat a spekulánsnak. A névérték- és alaptőkeminimum tehát a gazdaságilag gyengének semmiképen sem nyújt védelmet. Nem akarom most részletesebben fejtegetni amaz egyéb gazdasági és jogi okokat, amelyek az alaptőkeminimum törvényi megszabása ellen szólanak, mert ez meghaladná jelen reflexióknak keretét. A POLITIKAI BŰNÖSÖK MENEDÉKJOGA A MAGYAR KIADATÁSI SZERZŐDÉSEKBEN.* írta: Dr. SZONDY VIKTOR. Svájci rendszerű kiadatási szerződéseink. Az Osztrák-magyar monarchiának a svájci szövetséggel Bernben 1896 március hó 10-én a bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződése a politikai bűntettesek kiadatásának kérdését 111. cikkében következőleg szabályozta: «Kiadatás politikai büntetendő cselekmények miatt nem engedélyeztetik. Ha azonban a tett, amely miatt a kiadatás kéretik, lényegileg közönséges büntetendő cselekményt képez, a kiadatásnak helye les%, ha a terhelt politikai indokra vagy célra hivatkoznék is. A megkeresett állam az ügy adatai szerint szabadon fogja mérlegelni minden egyes esetben a büntetendő cselekmény jellegét; a tényállásra vonatkozólag a megkereső államtól minden szükséges felvilágosítást és bizonyítékot kívánhat. Ha a kiadatás engedélyeztetik: a személy, akinek kiadatása kéretett, a megkereső államban sem politikai bűntett miatt, sem pedig cselekményének politikai indoka vagy célja miatt nem üldözhető és meg nem büntethető.» Ez a szerződés, mely az 1896 : XXXVI. t.-cikkben van becikkelyezve, a politikai bűntettesek menedékjoga kérdésében nemcsak a svájci szövetséggel, hanem 1919 óta az osztrák * Előző közleményt I. Jogállam 1924. évi októberi számában.