Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám - A név, cég, védjegy és vállalati ismertetőjel oltalma

4^8 A NÉV, CÉG, VÉDJEGY ÉS VÁLLALATI ISMERTETŐJEL OLTALMA. által/ hogy bizonyos időn át mely időtartam nagyon különböző) használatban volt és ezáltal az individualizálási erőt megszerezte. Az ismertetőjel magához az illető vállalathoz van kapcsolva és külön át nem ruházható. Végül még csak azt említem meg, hogy ezek az ipari vállalati ismertetőjelek fogalmának az újabbkori fejleményekhez képest oly kiterjesztő meghatározást kell adni, amire régebben nem is gondoltak. Látni lehet ugyanis, hogy nagyobb üzletek, abból a célból, hogy már külsőleg más üzletektől megkülönböztethetők legyenek, üzletüknek egész különleges berendezést adnak, az üzlet kocsijai, az alkalmazottak ruházata, a kirakat berendezése stb. annyira jellegzetes, hogy más üzlettől azonnal megkülönböztethető. Ennek a jogtárgynak nyújtott oltalom különben ugyanabban áll, mint egyáltalában a tisztességtelen versenyről szóló törvény más esetekben is nyújt (abbanhagyás, kártérítés stb.) E sorok befejezése előtt még fel kell említenem, hogy a tisztességtelen versenyről szóló törvény a szerzői jogról szóló 1921. évi LIV. tc. kiegészítéséül a sajtótermékeknek is oltalmat nyújt. Az idézett 1921. évi LIV. tc. 6. § 8. pontja szerint ugyanis szerzői jog bitorlása forog fenn, ha a szerző beleegyezése nélkül a mű közzétett címét más műre átviszik abból a célból, hogy a közönséget megtévesszék, ha ebből kár háramolhatott a szerzőre. Ehelyett a szűk védelem helyett a tisztességtelen versenyről szóló törvény azokat az oltalmi szabályokat, amelyek a névnél, cégnél, stbnél alkalmazandók, kiterjeszti (12. §) a könyvek, füzetek, folyóiratok, időszaki lapok, színművek, zeneművek és mozgófényképészeti művek címeire, továbbá ily sajtótermékek címlapjának, valamint árjegyzékek stb. jellegzetes külső kiállítására, hirdetések ábráira és szövegére. Ezekre a címekre stb. azonban megjegyzendő, hogy oka-