Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám - Alaptőkeminimum és minimális részvényérték

ALAPTŐKÉMINIM L M ÉS MINIMÁLIS RÉSZVÉNYÉRTÉK. 4 ; < lomban csak akkor részesülnek, ha megállapítható, hogy az illető sajtóterméket másoktól tényleg megkülönböztetik. A; individualizáló jellegnek fenn kell forognia. Ezért általános, a distinktív jelleget nélkülöző kifejezések, mint pl. «Közlönye «Journal* stb. egymagukban védelemben nem részesülhetnek. A sajtótermékek címeinek stbnek nyújtott ez a védelem annál fontosabb, mivel pl. a folyóiratok címei, ha védjegyként bejelentik, be nem lajstromozhatók'. Úgy a németbirodalmi, mint a nálunk elfogadott védjegyjogi gyakorlat szerint ugyanis a cím a folyóiratnak egyik alkotórésze, amely nélkül a forgalomban különben nem is létezhetik; a címet nem lehet úgy a folyóiratra alkalmazottnak tekinteni, mint ahogy a védjegy alkalmazva van az árún. Ennélfogva a védjegytörvény ennek a jogtárgynak védelmet nem nyújt, éppen ezért sokra kell becsülni a tisztességtelen versenyről szóló törvény által nyújtott oltalmat. A L APTŐ KE MINIMÜM ÉS MINIMÁLIS RÉSZVÉNYÉRTÉK. Írta : Dr. OPPLER EMIL. • Az e cím alatt a Jogállam októberi számában felvetett kérdést az utóbbi években a szaksajtóban — és a novellatervezetben is — többnyire igenlőleg döntötték el, úgy, hogy a részvényjog reformja alkalmából a törvény alaptőkeminimumot és névértékminimumot állapítson meg. Nálunk eddigelé a kereskedelmi jogban az angol jognak megfelelő ama liberális álláspont uralkodott, amely az érdekelteknek ez irányban teljesen szabad kezet biztosított. Nézetem szerint ez a helyes és célszerű felfogás, nem pedig a minimum felállítása. Véleményemet a következőkben fogom röviden megindokolni: i. Mindenek előtt vizsgálandó a névértéknek és az alaptőkének fontossága a részvénytársulatnál, a részvénytársaság születésénél, életében és kimúlásánál.