Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám - A név, cég, védjegy és vállalati ismertetőjel oltalma

428 Dí SCHUSTER RUDOLF A NÉV, CÉG, VÉDJEGY ÉS VÁLLALATI ISMERTETŐJEL OLTALMA. Irta : Dr. SCHUSTER RUDOLF. A címben felsorolt jogtárgyaknál az a sajátság állapítható meg, hogy azok — sok más jogtárgytól eltérőleg — többszörös oltalomban részesülnek. így pl. a nevet védi az általános magánjog, a büntetőjog, a védjegyjog; a céget védi a keresk. jog és védjegyjog stb. Mindezekhez az oltalmakhoz hozzájárul a legújabbi időben az 1923. évi V. tcben (a tisztességtelen versenyről szóló törvényben) foglalt oltalom, amely a többi jogszabályokban foglalt oltalmat — így különösen a név-, a cég- és védjegyjog oltalmi szabályait — kiegészíti és kiterjeszti, valamint az eddig úgyszólván oltalom nélkül állott vállalati ismertetőjeleket törvényi oltalomban részesíti. Ez a többszörös oltalom hol kumulative, hol álternatíve érvényesül ; az oltalmi körök hol egymást fedők, hol egymást metszők, úgy hogy a gyakorlatban gyakran egymásba folyók és nehezen elhatárolhatók. 1. A fent felsorolt jogtárgyakat egyenként véve, megállapítható az, hogy a név az, amely már régi idő óta részesül törvényi oltalomban. Kiemelendő a név oltalmának kérdésénél, hogy csak arról a névről van szó, amely valamely személy megjelölésére szolgál, úgy, hogy pl. valamely községnek vagy más helységnek neve nem tartozik ide. A névhez való jog az ú. n. személyiségi jogok egyike (1. Almási: Ung. Privatrecht I. 1 ó3. lap 1, oltalma a név rendeltetése fentartásának szükségességén alapul, amely rendeltetés az, hogy az egyes személyt a többitől megkülönböztethesse, induvidualizálhassa. A névjog tárgya családjogi és közrendészeti szempontból úgy a család-, mint az utónév, amelyet az illető személy viselni jogosítva — de kötelezve is — van. A névjog