Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám - A név, cég, védjegy és vállalati ismertetőjel oltalma

A NÉV, CÉG, VÉDJEGY ÉS VÁLLALATI ISMERTETŐJEL OLTALMA. 42Q át nem ruházható másra, de használata szerződésileg átengedhető, ami különösen a védjegyjog körén belül előfordulhat. Törvényeink közül a névre vonatkozó rendelkezés van az állami anyakönyvekről szóló 1804. évi XXXIII. tc. 44. §-ában, amely szerint «senki sem viselhet más családi és utónevet, mint amelyek a születési anyakönyvébe be vannak jegyezve. Ez a rendelkezés az írói és művészi álnevek használatát nem korlátozza.» E § rendelkezésének megszegése a 83. § értelmében pénzbüntetéssel sújtandó kihágás. Ezek a szabályok azonban nem tartalmazzák a teljes oltalmát a névnek, ez pregnánsabban nyer kifejezést abban az általános magánjogi szabályban, amelv szerint senki sem használhat jogosulatlanul más ember nevével azonos nevet, ha az ezáltal jogos érdekében sérelmet szenved 1. Mag}-, ptk. terv. biz. szöv. 18. § második bekezdését. Hasonló ném. ptkv. 12. §). Az oltalom abban áll. hogy a sértett fél a polg. bíróságnál keresettel kérheti, hogy a sértőt a jogosulatlan névviseléstől tiltsák el. amely keresetnek azonban a fentiek szerint az az előfeltétele, hogy a felperes jogos érdekében sérelmet szenvedett légven. mivel különben ily kereset zaklatássá fajulhatna el. A kereseti igény különben — ha a megfelelő feltételek fenforognak — kártérítésre is irányulhat. Ezekből is látjuk tehát, hogy a névjogot a magánjogunk és részben büntetőjogi szabály is megfelelő oltalomban részesíti, ahol megjegyzendő, hogy a fent említett sértés a más nevének jogosulatlan és jogos érdeket sértő módon való «használatban 1 rejlik. Hogy ez a használat miben áll, az azért határozható meg nehezen, mivel az a használat a legkülönbözőbb alakban szokott megjelenni pl. cégtáblán, levélpapíron, helyiségek megjelölésén stb. Van azonban még egy további jogszabály is. amelv a névjogot védi. ez ugyanis a Keresk. törv. 24. §-a. amelv világosan azt rendeli, hogy az. aki «jogaiban* — tehát pl. névjogé-