Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1-2. szám - Büntető igazságszolgáltatásunk az 1922. évben

BÍRÓI GYAKORLAT. mondotta ki ugyanezt az elvet, kiemelve, hogy a hatásköri jogszabály, kifejezett ellenkező rendelkezés hiányában, a hatálybalépés napjától kezdve alkalmazandó (B. J. T. LXXIV. 236— 238. I. VIII—IX. sz.j. 61. §. Az elkobzás mellékbüntetést képez. Ennélfogva csakis elitélttel szemben mondható ki. Más egyénnel szemben elkobzásnak helye nincs, figyelem nélkül arra, hogy a nála lefoglalt tárgy őt jogosan megilleti-e vagy sem. Ehhez kétség nem férhet. Egy elsőbiróság ellenkező határozatával szemben azonban kénytelen volt a C. jogegységi tanácsa ezt az elvet kimondani, annak kiemelése mellett, hogy elkobzás csak Ítéletben rendelhető el (B. J. T. LXXIV. 174. 1.). 65. §. Több határozat foglalkozik a kísérletnek a befejezett bűncselekménytől való elhatárolásával. A C. egy határozata arra az álláspontra helyezkedik, hogy befejezett gyújtogatás forog fenn és nem kísérlet, mikor a felgyújtani szándékolt házban valamely ingóság meggyulladt B. J. T. LXXIV. 79. l.i. Ez álláspont azonban vitatható. Mert mi szükséges gyujtogatásnál a befejezéshez? Hogy a tüz a felgyújtani szándékolt tárgyon ÍB. T. K. 422. §.) megfogamzék. Ha a gyújtogatás tárgya valamely épület, úgy a befejezéshez szükséges, hogy az épületen vagy tartozékán a láng fellobbanjon, vagy tüzparázs keletkezzék. Az épületben levő ingóság azonban nem tartozék, ennek felgyújtása nem valósítja meg a gyújtogatás tényálladékát, a mennyiben tehát a tüz csak emez ingóságokon fogamzik meg: ugy a gyújtogatás tényálladékához tartozó eredmény bekövetkezettnek nem tekinthető. Ez a felfogás nyilatkozik meg az eddigi joggyakorlatban is B. J. T. XI. 94., LXII. 20$. 1.). Remélhető, hogy e fentebb idézett határozatban foglalt kijelentés nem jelent az eddigi gyakorlat irányával való szakítást. Az A. V. körül kifejlődött joggyakorlat ellenben az előző évinél helyesebb irányt követ. A lefolyt évben ugjanis a C. arra a helyes álláspontra helyezkedett, hogy az A. V. 1. §. 4. pontja szerinti árdrágító üzérkedés befejezést nyer az árdrágító üzérkedés fogalma alá vonható vételi ügylet megkötésével (B. J. T. LXXIV. 105. l.j; ellenben a 6. p. szerinti árucsempészetnek csak kísérletét valósítja meg. a ki a kivinni szándékolt aranynyal és ezüsttel vonatra ült u. o. 102. 1.). E határozatokra Rádai Gé^a tesz találó észrevételeket u. o. 93. l.j. Megjegyezni kívánom azonban, hogy a most első helyen hivatkozott határozat ez idő szerint sem képviseli a C. következetes jogi felfogását, a mennyiben a C. egy másik határoJogillam. XXII. évt". 1—2. !'. 3