Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1-2. szám - A polgári peres eljárás módosítása

28 TÖRVÉN VELŐ KÉSZÍTÉS. TÖRVÉNYE LŐKÉSZITÉS. A polgári peres eljárás módosítása. A kormány a háború esetére szóló kivételes hatalom alapján az igazságságügy körében is az anyagi és alaki jogot lényegesen érintő s változtató rendeleteket bocsátott ki, a melyek az 1922: XVII. t.-cz. 6. §-a alapján hatályukat vesztik. E rendeletek közt sok van olyan, a melyik nemcsak a háborús viszonyok közt volt nélkülözhetetlen, hanem a melyik jelenleg is szükséges, sőt gyakorlatilag jól bevált. Ez indította az igazságügyminisztert arra, hogy eme rendeletek tartalmát kibővítve és kiegészítve törvényjavaslatba foglalja és annak «a háború esetére szóló kivételes hatalom megszűnésével kapcsolatos igazságügyi rendelkezésekről" szóló czimet adjon. Ebben a javaslatban a IV. fejezet szól a polgári eljárási rendelkezésekről. Ezek elseje az értékhatárt emeli fel s pedig jelentékenyen. Nincs itt arra alkalom, hogy részletes bírálat tárgyává tegyük a javasolt értékhatár felemelést; azonban nem hallgathatjuk el azt az aggodalmunkat, hogy a járásbirósági hatáskörnek vagyonjogi perekben ötszázezer koronáig kiterjesztése igazságszolgáltatásunk jóságát nagy mértékben csökkenteni fogja, mert járásbíróságaink képzettségi színvonala egyrészt, alacsony létszáma másrészt nem fog a reá bizott nagy s nehéz munkakörrel megbirkózni. Sokkal helyesebb intézkedés lett volna a 100,000 K-ás értékhatár fenntartása, hiszen a törvényszékeknél is a járásbíróságokra áthárított uj vagyonjogi értékhatárú perek egyes birói uton nyernének elintézést, s mégis a törvényszéken van társas bíráskodás is, itt tehát nagyobb a lehetőség, hogy a kiválóbb biró hatással van a kezdőre vagy a kevésbé képzettre. Egyáltalán szomorúan gondolunk Ítélkezésünk megromlására — exempla trahunt — ha az igazságügyi kormány gyorsan, erélyesen és kitartóan nem gondoskodik a birói elméleti és gyakorlati továbbképzésről. A járásbirósági perekben a 10,000 koronán felül 100,000 K-ig terjedő értékhatáron belül a fellebbezésnek szóbeli tárgyalás nélkül nyilvános előadás alapján elintézése is korrektivumra szorul. Ugy általában 10,000 K-tól 100,000 K-ig terjedő összeg nem nagy pénz lehet, de az egyesnek jelentékeny érdeke fűződhetik ahhoz, hogy a második és utolsó birói fórumon ő maga vagy ügyvédje a tárgyaláson kérelmét szóval indokolhassa; ámde a nyilvános előadás napjának kifüggesztés utján való közzététele a megjelenés és felszólalás jogát illuzóriussá