Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 5-6. szám - Magánjogi bírói gyakorlatunk az 1922. évben

BÍRÓI GYAKORLAT. 161 dött példányt nem írja alá azon idő alatt, a mely alatt az ajánlattevő távollevők közt tett ajánlatához kötve van, az eladó felszabadul obiigója alól. Ha a felek az okiratban illetéktakaritás végett nem a valódi vételárat tüntették is fel, ez a szerződés érvényességét nem érinti és nem lehet pl. azt mondani, hogy az okirat nem tartalmazván a vételárat, nincs irásbafoglalás (4044/21., MD. XV. 81.). Az adásvétel tartalmi kellékei tekintetében megerősiti a Kúria azt a tételét, hogy az opciólevél érvényességéhez is szükséges, hogy az adásvételi szerződés minden lényeges körülménye az okiratban rendezést nyerjen (66/22., MD. XV. 121.). Egyébként a Kúria most már óvatosabb formulázással nem kivánja meg feltétlenül a jelzálogjogok és a szolgalmak sorsára vonatkozó rendelkezést az adásvételi szerződésben, hanem csak akkor, ha az az adott esetben a szerződésnek lényegbe vágó feltételéül tekintendő (1659/22., MD. XV. 122.). Ezzel a formulázással természetesen csak fokozódik a bizonytalanság, mert arra nincs objektív zsinórmérték, hogy milyen esetben tekintendő a terhek kifejezett rendezése «lényegbe vágó feltételül.)) Önként értetődő, hogy ha a felek az olyan jelzálogjog törléséről nem rendelkeztek, amelynek alapjául szolgáló követelés már fenn nem áll, a mikor tehát a teherviselés anyagi kérdése fel sem merül: az ilyen «hiány» a szerződés érvényét nem érinti (343 5/21MD. XV. 79.). A visszavásárlási jog kikötésének formai érvényessége kérdésében némi diszharmónia mutatkozik az ítélkezésben : mig a Kúria már ismételten kimondotta, hogy a visszavásárlás kikötése — minthogy ugyanolyan kötelmi viszonyt keletkeztet, mint az adásvétel — mindenkor az okirati formát igényli (P. V. 3306/21., 2693/21., MD. XV. 43.), addig ezzel részben ellentétesen kimondotta egy másik tanács, hogy az irásba foglalt adásvételi szerződéssel egyidejűleg szóval is ki lehet kötni a visszavásárlás jogát (P. VI. 4173/21., MD. XV. 82.; az ellentét kifejtését 1. Mjog Tára III. 81. és 82. sz. esetek kapcsán). A visszavásárlási jog jogi szerkezetét szépen és szabatosan határozza meg a már emiitett MD. XV. 43. sz. eset; ugyancsak helyesen hangsúlyozza a Kúria (MD. XV. 82.), hogy a közvetlen szerződő féllel szemben a visszavásárlás telekkönyvi bejegyzés hiányában is érvényesithető. 7. A falusi életben oly nagy jelentőségű ellátási s^er^ődés tekintetében a Kúria most már határozottan kialakította azt a jogelvet, hogy az eltartás fejében való vagyonátruházási szer-