Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 5-6. szám - Magánjogi bírói gyakorlatunk az 1922. évben

IÓ2 BÍRÓI GYAKORLAT. ződés az eltartásra kötelezett súlyos szerződésszegése (elhagyás) esetében az előbbi állapotba visszahelyezés jogkövetkezményével felbontható, a nélkül, hogy a tartásra jogosult köteles volna előbb a szerződés teljesitését szorgalmazni (4756/21., MD. XV. 96.). Jogszerkezetileg ez nem más, mint az ellátási szerződéstől elállás érdekmúlás czimén és az adott ellenértéknek alaptalan gazdagodás okából visszakövetelése (v. ö. MD. XII. 196.). 8. A vállalkozási s\er\ödés köréből a veszélyviselés megoszlása tárgyában nagyjelentőségű tétel, hogy ha a mű vagy munkaeredmény előállitását nem a megrendelő személyében és érdekkörében előállott véletlen eset akadályozza, a megrendelőt a vállalkozónak ennek folytán előállott károsodásáért, amennyiben ez a mű vagy munkaeredmény előállítása érdekében munkásságot ki nem fejtett s kiadásokat nem teljesített, felelősség nem terheli (3736/21., MD. XV. 95.). A Kúria ezzel átvette a ptk. tvjav. 1343. §. 3. bekezdésben foglalt tételt, a mely azonban az id. §. 1. és 2. bek. recipiálását is szükségkép magában foglalja. 9. A megbízás nélküli ügyvitel keretében érdekességénél fogva emeljük ki azt az esetet, a melyben a Kúria kimondotta, hogy ha az apa távollevő fiának állatait eladva, azok helyett másokat vásárolt, az ügylet a fiú javára kötöttnek tekintendő (2949/21., MD. XV. 53.). Ezt a kényszerbizománnyá átminősítést a Kúria az idegen vagyonkezelő gondossági kötelességére alapítja. Ugy hisszük, hogy erre az eredményre csak esetenkinti ügyletértelmezéssel lehet jutni. A 70. sz. TÜH-nak (más által kifizetett közadótartozás) felel meg az a döntés, hogy ha valaki más helyett fizet kamatokat, megtérítési követelése az adóssal szemben nem évül el a kamatokra megszabott rövidebb idő alatt (1535/21., MD. XV. 14.). 10. A magánjogi társaság az egyik társtag halálával a köztörvény szerint is megszűnik és felszámolandó, ugy mint a közkereseti társaság. A magánjogi társaság egyik gyakrabbi megjelenési typusa, a haszonbérlőtársaság feloszlása esetében a Kúria lehetőnek jelentette ki a végelszámolást a bérlemény természetbeli megosztásával, ugy azonban, hogy a bérlők a bérbeadóval szemben egyetemlegesen maradnak felelősek; a közös jog felosztásának nagyon érdekes esete (1577/21, MD. XV. 107.). 11. A forradalmi idők emlékeit látjuk azokban a határozatokban, a melyek szerint a terror hatása alatt elkövetett tiltott cselekményből (direktóriumi tag vörösőrség parancsára hadi-