Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 5-6. szám - Magánjogi bírói gyakorlatunk az 1922. évben

ióo BÍRÓI GYAKORLAT. lyet» — nem tekinthető elvi jelentőségűnek és a Kúria to­vábbi ítélkezésével különben is meghaladottnak tűnik fel). További szerencsés kifejezője a Kúria ezen <«valorizáló» irányzatának, hogy a haszonbérlő beruházásai fejében, melyeket a haszonbérbeadónak becsértékben lehet vagy kell átvennie, a valutaromlás folytán oly összeg fizetendő, hogy egyik félre se háruljon indokolatlan hátrány (3082/21. MD. XV. 87.). A Kúria ezen «valorizáló*) joggyakorlatának az 1922. év vége felé beálló további kibontakozása jórészt a hitéijog terére esik. A kialakulás folyamatának most vagyunk kellős közepé­ben; átfogó alapelv e döntésekből még nem szűrődött le. 6. Az adásvétel körében a- Kúriát folytatólag is főleg az ingatlanvétel alaki és tartalmi kellékei körül felmerülő kér­dések foglalkoztatják (1. Jogállam 1922. 216. 1.). Megtudjuk ez esetekből, hogy a 4420/18. ME. rend. hatálya belsőségekre is kiterjed (MD. XV. 93.); hogy csupán a foglalóra vonatkozó okirat nem pótolja az irásos adásvételi szerződést (MD. XV. 24.); ellenben igenis a Pp. 139. alapján létrejött birói egyesség (3196/21. MD. XV. 44.). Az ingatlan adásvételtől való elállás­nak okiratba foglalása nem szükséges, mert az elállás általában formaszerütlen (3945/2 1., MD. XV. 80., I. ptk. tvjav. 838, §.; kivételt 1. MD. XIV. 8.). A Kúria ezen ítélkezése során határozottan kibontakoznak a törvényszabta írásbeliség formai megkivántatóságai. még pedig nagyjában a ptk. tvjav. 741. §-nak megfelelően. E szerint nem szükséges, hogy a felek a szerződési okiratot egy helyen irják alá, hanem elég, ha a — tartalmilag mindenben teljesen meg­egyező — két okirati példány közül a vevőnek szántat az el­adó, az eladónak szántat a vevő irja alá (2226/21., 66/22., MD. XV. 17., 121.). Ha a két okirat közül az egyikben a másiknak teljes tartalmára történik hivatkozás, az előbbit ugy kell tekinteni, mintha abban a másik okirat tartalma ismételve volna (3435/21., MD. XV. 79.). Ha az okiratot csak az eladó irja alá és a vevőnek átadja vagy elküldi, ugy ez csak eladási ajánlat, ma­gának a szerződésnek az érvényes létrejötte azonban attól függ, hogy a vevő az ajánlatot megfelelő időben és módon, ellen­kező kikötés hiányában tehát jelenlevők közt az ajánlattétel­kor, távollevők közt pedig a válaszadásra szükséges idő alatt elfogadja és az elfogadási nyilatkozatot aláírja (P. V. 5611/21., 256/22. MD. XV. 92.). Fontos következménye e tételnek, hogy az eladó aláírásával, sőt esetleg clausula intabulandi-val is ellátott okirat átadása magában véve még nem jelenti az eladó végleges lekötöttségét; hanem ha pl. a vevő a nekh megkül-

Next

/
Oldalképek
Tartalom