Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 5-6. szám - Magánjogi bírói gyakorlatunk az 1922. évben

BÍRÓI GYAKORLAT. a kiskorú gyámja és a vevő között külön formaszerü adásvételi szerződés köttessék és a jóváhagyás a gyámhatóság által a szerződésre rávezettessék (195/22. MD. XV. 117.)- A K. ezt a döntést a gyámtv. 269. §-ára alapitja, mely szerint ingatlannak akár szabad kézből, akár önkéntes árverésen eladása esetében adásvételi szerződés kötendő és a gyámhatósági jóváhagyás arra reávezetendő. A gyámtv. 269. §. azt a benyomást kelti, hogy az csak utasító rendszabály és nem ügyletérvényességi kellék. Árverés esetében a szerződés a ptk. tvjav. 738. §. szerint azáltal jön létre, hogy a tárgyat a legtöbbet igérő javára leütik. A fenti esetben a gyámhatóság az árverés eredményét külön jóvá is hagyta és a gyámot a szerződés megkötésére stb. utasitotta. Túlságos formalizmusnak látszik, hogy a jóváhagyás technikai lebonyolításának kihatást tulajdonítsunk az ügylet érvényességére. II. Dologi jog. 1. Az ingó dolog tulajdonának nemtulajdonostól átruházással megszerzésének alapelveit a K. a 25. sz. polg. jogegységi határozat indokolásában juttatta világos kifejezésre (MD. XV. 47.). Maga a döntvény arról szól, hogy a szárazföldi háború szabályaiba (1913 : X.LIII. t.-cz.) ütköző ellenséges rekvirálás esetében attól a harmadiktól, akire a megszálló hadsereg a rekvirált ingót átruházta, nem lehet jóhiszemben tulajdont szerezni (hacsak nem kereskedő). A K. a döntvény indokaiban a ptk. tvjav.-val egybevágóan kifejti, hogy az ingó átruházásához az átadás mellett a tulajdon átruházására irányuló s érvényes jogalapon nyugvó dologi megegyezés szükséges. Ily átruházással a jóhiszemű nem ingyenes szerző akkor is tulajdonossá lesz, ha maga az átruházó nem volt tulajdonos; kivéve, ha a tulajdonostól (főbirtok esetében a közvetlen birtokostól) a dolog birtokát erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy egyébként beleegyezése ellenére jogtalanul vonták el. A formulázás szélesebb körű, mint a ptk. tvjav. 457. §. (lopás vagy rablás) és igy a jogellenes rekvirálás is alája fér; mindenesetre még szélesebb, mint az optk. 367. §. («a kire a tulajdonos maga bizta»), mert" pl. a találótól való szerzést is fedi. Természetesen a tulajdonostól jogtalanul elvont dolgon is lehet jóhiszemben* jogot szerezni, ha az elidegenítés kereskedő üzlete körében, közárverésen vagy mint a K. újításul (a ptk. tvjav. 457. §-ához hasonlóan) hozzáteszi «nyilvános vásáron stb.» történt. A K. egyúttal meghonosítja a ptk. tvjav.-ban használt «főbirtok» műszót, szembeállítva azt a «közvetlen*) birtokkal.