Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1-2. szám

DF SEBESS DÉNES A győztes hatalmak békéje egyrészt uj államszervezetek anarchikus összevisszaságát teremtette meg, másrészt olyan támadó vonalba sorakoztatja a polgári társadalom minden ellenségét, mely megfosztotta a dolgok uj rendjét minden bizonyosságtól és egyensúlytól. A birtokososztály ellen intézett roham európai jelenség. A dolgok okain elmélkedve igen egyszerű utakon jutunk el következtetéseinkkel Francziaországhoz, másrészt Oroszországhoz. Az, a mi a Lettek földjétől kezdve Lengyel, Csehszlovák, Jugoszláv országokban és Romániában történik, a föld demokratizálódása czime alatt, mind egy vezető eszmére nyúlik vissza. Francziaország politikai szövetségeseket akar a Németbirodalom ellen. Ezért támogat minden törekvést, mely hite szerint ez államok megerősödéséhez vezet. A balti német lovagok és a Csehszlovák országba bekebelezett német birtokosok ellen épugy irányul a kíméletlen faji imperiálizmus kisajátítása, mint a csehszlovákiai, jugoszláviai és romániai magyarok ellen. Az erkölcsi alap bevallottan az, hogy kisbirtokos-osztály burzsoázsiáját kell szembeállítani az orosz kommunista földtulajdonnal, a proletár földnélküliek lázadó társadalmával szemben. A franczia védelem alatt alakult államok mindenike a szocziális kiegyenlítést, a szocziálizmus nagy igazságait hirdeti. Azonban az a szocziálizmus, mely úrrá lett Csehszlovákiában, az a forradalmi szellem, mely a nép tudatlan alacsony ösztönös rétegeit magának foglalja le Romániában, Jugoszláviában, nem azonos minden liberális polgár szimpátiájával működő nyugati szocziálizmussal. Ez tulajdonképpen naczionalizmussal impregnált bolsevizmus, mely nem lesz képes parasztdemokrácziákat teremteni, ellenben állandó zűrzavart teremt Európában. Leszerelt katonák, félművelt néptanítók, állásukat otthagyott papok, a világháborúban dologtalansághoz szokott szerencselovagok zagyva tömege mozog ott kapzsi szemérmetlenséggel és irányítja a földosztást minden rendszer nélkül — csak