Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1-2. szám

A FÖLDOSZTÁS MAGYARORSZÁGON. egy bizonyossággal — hogy el kell pusztítani minden értelmi és gazdasági intellektuális erőt. És ez államok mindenike ellentállás nélkül nem arra törekszik, hogy demokratikus egyenlőség levegőjét teremtse meg. hogy az individuális termelés gyarapodjék, hanem birvágyó csoportosulások karjaiba veti magát. Már pedig egy uj társadalmi rendnek vagy többet vagy jobbat kell nyújtania mint a réginek, vagy elpusztul és elpusztit magával minden értéket. A földreformot a fokozatos és mérsékelt haladás utján kell tartani, mert különben nem földbirtok organizálása, hanem dezorganizálása lesz az eredmény. A német birodalmi földreformtörvény általános indokolásában olvassuk: « Die volkswirtschaftlich erwünschte Erhaltung grosser gutgeleiteter Landgüter ist ebenfalls an eine grosszügige Innenkolonisation gebunden. Man hat vor einer überstürzten und massenhaften Zerschlagung grosser Güter gewarnt. Sie verbietet sich im Augenblick schon dadurch, dass die Bauten und die InventarbeschafTung mit sehr hohen Kosten verknüpft sind. Immer muss auch die Auslese der Káufer eine vorsichtige sein, nur wer die Landwirtschaft gründlich versteht, kann mit Nutzen für sich selbst und die Gesammtheit einen selbststándigen Betrieb übernehmen. Deshalb wird vielleicht die Arbeiteransiedlung in der náchsten Zeit eine grössere Rolle spielen, als die Bauernkolonisation.» Csonkamagyarország földbirtokrendezése sem lehet más, mint olyan, a mely a magántulajdon teljes respektálásán épül fel, a mely a társadalmi békét keresi, biztosítja, a termelés megrázkódtatását kerüli és a fokozatos haladás útját járja. A törvény és egész szerkezete jó és bevált. Azt azonban tovább kell fejleszteni, hiányait kiegészíteni. E kiegészítések mindenike a végrehajtás helyes vezetésében megoldást találhat. Azonban minden nyilvánosság előtt működő tényező, sajtó és parlament érezze nagy erkölcsi felelősségét e kérdés kezelésénél.