Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 3-4. szám - A pénz értékcsökkenése és a joggyakorlat

PÉNZÜGYI JOG, levő vagyonuk után állapittassék meg az Országos Pénzügyi Tanács által. A végrehajtási utasitás 44. §-a pedig a külföldi üzlettelep fogalma alá sorolta a békeszerződés által elszakított területen székhellyel biró oly részvénytársaságot is, a mely társaság részvényeinek legalább a fele valamely belföldi részvénytársaság tulajdonában van. Az Országos Pénzügyi Tanács már most kimondotta elvi határozatában (J. XXIII, 2. P. T. 10., 141.), hogy a végrehajtási utasitás ezen rendelkezése ebben az alakjában a törvénnyel meg nem egyeztethető és igy kötelező jogszabálynak el nem fogadható; a belföldi vállalat tulajdonában levő külföldi részvénytársaság ugyanis üzlettelepnek nem minősíthető és a külföldi részvények elvileg belföldi vagyonnak tekintendők. Méltányosságba és az igazságos adóztatás alapelvébe ütköznék azonban, ha ezt az elvet azokra a vállalatokra is alkalmaznók, a melyek elszakított területen fekvő üzlettelepeiket 1918 november 3. óta önálló részvénytársasággá alakították át a megszállók kényszere vagy más gazdasági okok folytán; a fenti elv szigorú alkalmazása esetében ugyanis rosszabb helyzetbe kerülnének ezen vállalatok azon vállalatoknál, a melyek üzlettelepüknek átalakitását még nem vitték keresztül. Méltányos tehát, hogy a vállalatoknak az'önálló részvénytársasággá alakult része — volt külföldi üzlettelep — a vagyonváltság lerovása szempontjából még mindig külföldi üzlettelepnek tekintessék és a vagyonváltság a belföldi és külföldi vagyon aránya szerint állapittassék meg. Kijelentette a Pénzügyi Tanács azt is, hogy a bel- és külföldi vagyon arányát rendszerint az 1920 deczember 3 i-iki mérleg alapján fogja megállapítani a brutto-vagyon elhelyezkedésének figyelembevételével. Szem előtt lesz tartandó, az, vájjon a a vagyontárgyak helyhezkötöttek-e vagy sem; a helyhezkötöttek a leltárból kitűnő fekvési helyük szerint minősitendők bel- vagy külföldi vagyonnak, a helyhez nem kötöttek - - s ide tartoznak a fenti méltányos kivételtől eltekintve, az összes értékpapírok — belföldi vagyonnak számitanak. A Pénzügyi Tanács fenti határozata igyekezett azt az elvet megvalósítani, melyet a törvényhozó is szem előtt tartott, de melyet a 20. § pongyola szövegezése kellőkép kifejezésre nem juttatott. Ezen elv az, hogy méltányos elbánásban kell részesíteni azt a társaságot, a mely 1918 november előtt teljes egészében belföldi részvénytársaság volt, azóta azonban a trianoni szerződés folytán üzlettelepe külföldre jutott vagy önálló társasággá kellett átalakitania. A családi részvénytársaság jellegét 22. §1 az Országos