Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 3-4. szám - A pénz értékcsökkenése és a joggyakorlat

I 20 KÜLFÖLDI JOGÉLET Pénzügyi Tanács megállapította nemcsak azon esetekben, midőn a részvények többsége egy család tulajdonában van, de akkor is, midőn a közgyűlési jegyzőkönyvekből kitiinőleg a részvénytöbbség kevés számú — egymással rokonsági viszonyban nem is álló - egyén tulajdonát képezi. így családi részvénytársaságnak min.ősitette azt a társaságot, a melynek 2^00 darab részvénye közül 2200 darab 7 részvényes - «egy egész szükkörü érdektársaság» — kezében volt. Az a körülmény azonban, hogy valamely vállalat részvényeinek többsége egy másik részvénytársaság tárczájában van, a családi jelleg megállapítására csak akkor vezethet, ha ez a másik részvénytársaság is családi részvénytársaság (Pénzügvi Jog Tára 10., 142.). Dr. Baumgarien Nándor. KÜLFÖLDI JOGÉLET. Valutatartozásnak gazdasági lehetetlenülése. Ha a pénzromlás jelensége mögött nem rejlenék a társadalom fokozódó elinségesedése, nem volna az idegen, egészségesebb valutákban vállalt tartozások kérdése oly probléma, a melyet alig lehet minden irányban megnyugtatóan elintézni. De mert a — teszem — tizszer kisebb értékűvé lett honi pénzből az adósnak, mire fizetnie kell, rendszerint csak két-háromszor annyija van, exisztenciális fenyegetéssé nőnek valutatartozásai, így hát megpróbálkozik a jogászi arzenál minden fegyverével, s ha nem sikerült a kt. 3 26. §-ának praxisán menekülnie, előveszi azt az ellenvetést is, hogy a szokolt vagy frankot megfizetnie «gazdasági lehetetlenség". A német, osztrák, lengyel felsőbíróságok, melyeknek országai társaink a gyenge valutában, többször vetették már el e kifogást (a határozatokat összeállítja Nussbaum berlini professzor, (DJZ. 1923. jan. 2.; avval, hogy pénztartozásra a gazd. lehetetlenülés szabályai egyáltalán nem alkalmazhatók, mert e téren azt jelentenék, hogy az adós a saját fizetésre-képtelenségével védekezik, már pedig szegénység nem mentésit a végrehajtási stádium előtt. Tényleg: mig az árutartozás gazdasági lehetetlenülése a do és a des aránytalanságán alapszik, a valutatartozás terhe csak az adós általános vagyoni helyzetével szemben válik másarányuvá. A belföldi pénzben, de «kurzusgaranczia» mellett vállalt adósságoknál (melyek csendben nálunk is terjednekj a contra bonos móres kifogását is megemelték német adósok külföldi hitelezőik ellen. A Reichs-