Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1-2. szám

A FÖLDOSZTÁS MAGYARORSZÁGON. Ennek biztositása nélkül tehervállalás határainak minden tágítása a buzakötvény bonitását csökkenti. Egy problématikus értékpapírral való kielégítése a földtulajdonosnak nem sokban fog eltérni a mai pénzértékben kibocsátott földváltság-köt­vénytől. 6. Francsia és oross hatások. A génuai konferenczián Csicserin reáolvasta a franczia képviselőkre a nagy franczia forradalom birtokpolitikáját . . . . «Mi éppúgy szakítottunk a mult minden hagyományával, obü­gáczióival és tulajdon rendszerével, mint a francziák ioo év előtt», mondta Csicserin. Tagadhatlan az, hogy a franczia agrárdemokráczia mai kifejlődésében szilárd társadalmi és gazdasági alapzat. De mi­lyen áron! Egy század erőszakos megrázkódtatásai, többszörös forra­dalmai dúlták fel periodikusan Francziaország gazdasági életét. A forradalmi parczellázás már néhány év múlva a termelés anarchiáját idézte elő. Napóleon európai zsákmányolása ideig­óráig fenntartotta ugyan az uj parczellatulajdonosok gazdasági egyensúlyát, de már a Bourbonok alatt kezdetét vette az uj birtokososztály széles rétegeinek nyomorúsága. Ha túlzottan is, de találóan állapítja meg Marx e korszakról, hogy ((barlang­lakókká változtatta a franczia nemzet tömegét. 16 millió paraszt élt nők és gyermekek beszámításával földkunyhókban vagy gyer­mekeikkel és rongyaikkal együtt a faluból a városba szökdösött**. Egy század küzdelme a pauperizmus ellen a franczia pa­raszt története a mult században. Meg kellett fizetni azért, hogy erőszakkal robbantotta fel e feltörekvő társadalmi osztály a ter­melés egész rendjét. Az entente békéje ugyanezzel a veszedelemmel fenyegeti egész Középeurópát. Az utódállamok mezőgazdasági termelésé­nek teljes bukása elkerülhetetlenné vált. Oka ennek végered­ményben a káros birtokpolitika.

Next

/
Oldalképek
Tartalom