Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 5. szám - Az izgatásról. 2.[r.]
AZ IZGATÁSRÓL. l}9 szerteágazó hivatásbeli elkülönülések, gazdasági érdekek, felfogásbeli, érzésbeli, Ízlésbeli különbözőségek, ellentétek jutnak felszínre és a társadalmakat sokkal erősebben tagolják, mint egyszerűbb viszonyok közt lehetséges. A tagozódás előbb-utóbb kívánatossá teszi a tagozatok valamelyes szervezését, utóbb pedig a napjainkban is mindjobban erősödő különféle szervezetek egész hálózatát. A szervezkedéssel viszont karöltve jár az agitáczió, az izgatás, a melynek szerepe annál nagyobb, minél inkább érvényesül a nagyobb számokra törekvésnek, nagyobb tömegekké egyesülésnek számos téren kétségtelenül fölismerhető irányzata. Hozzátehetjük, hogy nemcsak a lelki ráhatások szükségessége növekszik a művelődéssel, hanem azok lehetősége is. A forgalom nagyszerű fellendülése, amely átmenetileg nagyobbfoku erőszakos megzavartatásai ellenére is ma alig türi az összehasonlítást korábbi évszázadokkal, nemcsak az anyagi javak közvetítését mozdítja elő rendkívüli mértékben, hanem a szellemiekét is és ujabb találmányaink lehetővé teszik, hogy valamely döntő helyen kimondott szó egy-két nap alatt lázba ejtse egész világrészek népeit. A forgalom mai eszközei az izgatás terjeszkedő erejét hatványozzák és ezek teszik lehetővé a nemzetközi agitágziót és szervezkedést oly társadalmi elemek számára is, a kik korábban csak igen szük körben tudtak közös szellemi kapcsolatot létesiteni. A kifejtettek szerint tehát az izgatás, a mely korábbi korszakok történetében is, bár sokszor homályban maradt, de mindig fontos szerepet töltött be, korunk műveltségi színvonalán jelentőségében csak emelkedett és fontosságának emelkedő irányzata a jövőre is kilátásba helyezhető. Megérdemli ennélfogva az izgatás büntetőjogi problémája, hogy vele mind a tudomány, mind a törvényhozás behatóan foglalkozzék, megérdemli, de meg is kívánja a fáradságot, a melyet egyes hiányzó elvi szempontok megállapítására, egyes szaggatott elvi határok megvonására és egyes rejtve levő összefüggések földerítésére fordítani kellene. Bizonyos, hogy szabályozandó anyagának finom szellemiségénél, a szabályozással érintett érdekek fontosságánál és rendkívüli érzékenységénél fogva, 9*