Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 5. szám - Az izgatásról. 2.[r.]

i38 Dí STAUD MIKLÓS dal, lelkiismeretes pontossággal kell megállapítania azokat a bün­tetőjogilag védett területeket, a melyekre az izgatás büntetlenül át nem csaphat: az izgatás tilalmi zónáit. Mind a tudományos vizsgálódásnak, mind pedig a törvény­hozásnak a felvetett kérdések szempontjából még több megoldásra váró feladata van, sőt részben uj tájékozódásra van szüksége. A büntetőjognak nem sok területén észlelhető a szabályozásnak az a sokfélesége, a nézeteknek az az ötletszerűsége, a megállapo­dottságnak, sőt talán az irányelveknek is az a hiánya, a minőt az izgatás tekintetében az egyes törvények és törvénykönyvek be­mutatnak. Pedig az izgatás sem a magán, sem a közéletnek nem jelentéktelen, nern mellékes mozzanata és igy a büntetőjog szem­pontjából sem kicsinyelhető probléma.1 «Der Mensch ist das kondensierteste und íür die Ausnutzung ergiebigste Gebilde, und in dem Masse, in dem die Sklaverei, d. h. das mechanische Sich­seiner-Bemáchtigen aufhört, wáchst die Notwendigkeit, ihn see­lisch zu gewinnen» — mondja Simmel,2 majdigy folytatja: «Mit der kulturellen Steigerung der Intensitát und Kondensierung der Lebensinhalte muss der Kampf um dieses kondensierteste aller Güter, die menschliche Seele, immer grösseren Raum einnehmen und damit die zusammenführenden Wechselwirkungen, die seine Mittel wie seine Ziele sind, ebenso vermehren wie vertiefen.» Ezt a felfogást, a mely szerint a művelődés emelkedésével foko­zódik a lelki ráhatásoknak, tehát az izgatásnak is a szükségessége, föltétlenül magunkévá kell tennünk. El kell azt fogadnunk külö­nösen abból az okból is, mert a művelődés emelkedésével az élet tartalma gazdagabban változatossá válik, a mely változatok, mint 1 A magyar bíróságok izgatás miatt elitéltek az 1910. évben j8, az 1911. évben JI, az 1912. évben 17, az 191J. évben 28, az IQ14. évben 292 személyt, a fiatalkorúakat nem számítva. A kiszabott büntetések súlya pénzbüntetéstől egy évet meghaladó tar­tamú börtönbüntetésig igen különböző. (Lásd A m. kir. kormány évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv czimü hivatalos kiad­vány 1910. évi kötet 484. L 51. tábla, 191.1. évi kötet <;oo. 1. 52. tábla, 1912. évi kötet $24. 1. 5J. tábla, 191 j. évi kötet J4?- I- 3h tábla, 1914. évi kötet J47. L. 3J. tábla). 2 Id. m. 288—289. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom