Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3-4. szám - Az 1920-[19]21. évek biztosítási gyakorlata

I 20 BÍRÓI GYAKORLAT. - tozott a dijnyugtát a diktatúra bukása után a biztosítottnak újból bemutatni (C. IV. 1670/1921). X. Elévülés. Ha a biztosított igényének el nem ismerése után a társaság az ügyet újból vizsgálat alá veszi és ujabb tárgyalásba bocsátkozik, a biztosított igényének elévülése nem ekkor, hanem csak a végleges elutasítással kezdődik (C. VII. 1026/1920). X/. Helyiségváltozás. A biztosítási feltételek szerint abban az esetben, ha a biztosítás folyama alatt a biztosított tárgyak a kötvényben megjelölteken kívül egyéb helyiségekbe helyeztetnek el, a biztosítótársaság kártérítési kötelezettsége megszűnik; a1 biztosítás azonban újból hatályba lép, ha annak folytatására a társaság az illető változás tudomásul vétele után irásbelileg késznek nyilatkozik. Ezen szerződéses kikötéssel szemben a biztosított nem hivatkozhatik arra, hogy az uj helyiség kevésbé tűzveszélyes, mint a régi; az pedig, hogy a biztosító a szerződésnek az uj helyiségbe átvitt ingókra való fentartását szóbelileg kijelentette, a szerződéssel szemben csak ugy jöhet figyelembe, ha bizonyittatík, hogy a felek között olyan gyakorlat állott fenn, a mely szerint a változások bejelentése és elintézése szóbeli nyilatkozattal is érvényesen eszközölhető volt (C. IV. 1640/1919). A ker. t. 488. §-ának az a szabálya, mely szerint a biztosítás csakis a kijelölt hely vagy helyiségre bir foganattal, a betörés elleni biztosításokra is— a fenforgó joghasonlatosságnal fogva — alkalmazandó. A biztosított tárgyaknak bármi okból más helyiségbe átvitele esetében a szerződés hatályát veszti és csak abban az esetben lép ismét hatályba, ha a társaság a helyiségváltoztatás tudomásul vétele után a biztosítás folytatására kifejezetten késznek nyilatkozott. Puszta hallgatás ezt nem pótolja (C. IV. 1340/1921, Hiteljogi Dtár XIV. 51). XII. Hadikár ellen biztosított hajórakomány. A szerződés szerint a biztosítás kiterjed mindama közvetlen hadikárokra, a melyek az ellenség részéről eszközölt elkobzás, elvétel, megsemmisítés, fosztogatás, károsítás következtében állanak elő. Ki van zárva a biztosító felelőssége a továbbítás megszakítása vagy megakadályozása folytán keletkezett közvetett károkért és a belső lázadás következtében keletkezett károkért. A Belgrádból 1918 októberben Budapestre indított hajót az angol admiralitás a fegyveriszünet megkötése után zár alá vette. A biztosítótársaság kártérítési kötelezettsége megállapittatott: mert bármi legyen a rakomány későbbi sorsa (elkobzás, elvétel stb.j, mindenesetre az ellenség részéről történi lefoglalásnak közvetlen eredménye az, hogy a feladó, illetve aczimzett a hajórakomány felett már évek óta nem rendelkezhetik. E hadikár közvetlen jellegén az sem változtatna, ha az uszálynak az