Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 3-4. szám - Az 1920-[19]21. évek biztosítási gyakorlata
BÍRÓI GYAKORLAT. 117 ///. Felek dis?po%ic$iója a biztosítási szerződésben. Érvényes a balesetbiztosítási feltételek ama kikötése, mely szerint a társaság koczkázatviselési kötelezettsége hegyi utaknál előforduló balesetekre csak akkor terjed ki, ha azok a biztosítottat könnyen járható utakon vagy ösvényeken érik. A szerződő felek akarata e szerint arra irányult, hogy a hegyi kirándulásoknál a társaság felelőssége, veszélyesebb helyek érintésével, ut és ösvény nélkül megközelíthető pontokon, könnyen előfordulható balesetekért ki legyen zárva és csakis könnyen járható uton és ösvényen hozzáférhető veszélytelen helyeken, mégis véletlen esemény folytán bekövétkezhető balesetekre szorittassék. A biztosítottat a baleset (hirtelen legurult hólavina) egy tátrai vízesés lejtőjének tövében érte, a hova ut vagy ösvény nem vezet, hanem csak, az ösvénytől letérve, az egy síkban lévő alacsony szikladarabokon és köveken keresztül, egyikről a másikra lépve, lehet átjutni. Ily balesetre a biztosítási szerződés hatályát akkor sem lehet kiterjeszteni, ha a baleset helye egyébként, ut és ösvény hiányában is, veszélytelenül megközelíthető vagy elérhető'volt (C. IV. 1473/1919). Érvényes a betörés koczkázatának kizárása arra az esetre, ha azt lázadó csoport követte el, a mi fenforog akkor, ha a kommunista munkástanács által a nyaraló berendezésének leltározása végett kiküldött közegek a lakatlan nyaraló ajtaját feltörve, azt kifosztották (C. IV. 1684/1921). A biztosított alkalmazottjai által elkövetett és a szerződés által a koczkázat alól érvényesen kizárt betörés (v. ö. Jogállam 1920, 110 1.) akkor is fenforog, ha az alkalmazott egy idegennel együtt követte azt el: mert a tettestársak által elkövetett büntetendő cselekményből folyó felelősség a tettestársak mindegyikére egyformán kiterjed (C. IV. 2174/1921). Nem érvényes az a kikötés, hogy az esemény, melyre a biztosítás köttetett, harmincz nap alatt bejelentendő, mivel különben a biztositott minden igénye megszűnik. Mert ez ellenkezik a 476., 503.-§-okkal, a melyek szerint a bejelentés elmulasztásából csak a mulasztással netalán okozott kár megtérítésének kötelezettsége következik (C. IV. 1821/1920). IV. Közlési kötelesség. Nem sérti a közlési kötelességet a tüdőcsucshurutra és tüdőtuberkulózisra nézve adott nemleges válasz, ha nincs adat arra nézve, hogy a biztositott ezen betegségeknek a kezelőorvos által történt észleléséről tudomással birt volna, — vagy ha e betegségek sok évvel a biztosítási ajánlat tétele előtt folytak le a nélkül, hogy a per adatai szerint utóhatásuk lett volna, a biztositott tehát jogosan tekinthette ezeket a biztosítás elvállalása szempontjából teljesen lényegteleneknek, — vagy ha a