Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3-4. szám - Az 1920-[19]21. évek biztosítási gyakorlata

u6 BÍRÓI GYAKORLAT. zetek viszont az üzletrészek 6°/o-át akkor is levonhatják az adóalapból, ha az üzletrészek után ennél kisebb osztalékot fizettek (2895/1920, u. o. 69.). A szövetkezeteknél vá§árlási visszatérítésnek nem lehet minősiteni azt az összeget, amelyet a tagok üzletrészeik arányában élveznek (2357/1920, Adó 5., 46.)' Az adókulcs szempontjából a vállalat saját tőkéjéhez kell számítani azokat a tartalékalapokat is, a melyek társulati adótól mentesek ugyan, de más adóval megrovottan alakultak (6013/1919 Adó 3—4, 41.). Dr. Baumgarten Nándor. Az 1920—31. évek biztosítási joggyakorlata. I. A biztosítási szerződés létrejötte. Há az ajánlatnak a díjfizetésre és a nyereményrészesedésre vonatkozó rovatai az aláiráskor kitöltetlenek voltak és a biztosítási ügynök ezeket az ajánlattevő hátrányára, a szóbeli megállapodástól eltérően töltötte ki, a minek következtében a biztosítási kötvény tartalma sem felelt meg a szóbeli megállapodásnak : a biztosítási szerződés létre nem jött. Igaz ugyan, hogy az ajánlattevő a megállapodásnak meg nem felelő kötvényt átvette és az abban meghatározott első dij összegét kifizette, reklamácziója folytán azonban az ügynök a kötvényt visszavette s a dijösszeget neki visszafizette. Ily körülmények között, mivel biztosítási szerződés ezután sem jött létre, az első dij iránti kereset el volt utasitandó (C. IV. 183 7/1919). Az életbiztosítási ajánlat elfogadására kilenczven napi határidő volt kikötve. A kötvény — az ajánlatba nem foglalt — azt az uj feltételt tartalmazta, hogy a biztosítási szerződés csak akkor lép hatályba, ha a biztositott az első díjrészlet fizetésekor még életben van. Ámde az ajánlattevő a kötvény kézbesítése és az első dij megfizetése előtt meghalt. A biztosítási szerződés tehát nem jött létre; és a biztosító a biztosítási összeget azon az alapon sem tartozik megfizetni, hogy a kötvény kézbesítése körül késedelmes volt (C. IV. 99/1921, Hiteljog Tára II. 98.). 77. A biztosított tárgy megjelölése. A biztositott temetkezési czikkekkel kereskedik és mint«művirág-, sirkoszoru- és szemfödélüzlet » tulajdonosa van bejegyezve. A kötvény szerint egyebek közt «kézmüáruk» is tűzkár ellen biztosíttattak, a nélkül, hogy ezek faj, használhatóság vagy rendeltetés szerint közelebbről meghatároztattak volna. Ennélfogva a biztosítás az üzlethelyiségben volt nadrágszövetekre is kiterjedt: mert sem a törvény, sem a szerződés nem korlátozta a biztosítás kihatását az olyan áruczikkekre, melyek a biztositott rendes üzletköréhez tartoznak (C. IV. 13 53/1919, Hj. T. L 26).