Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3-4. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk az 1921. évben

BÍRÓI GYAKORLAT. Viszont igazi successiv i folytatólagos) áruszállításnál a vevő fizetési késedelme esetén az eladó a további szállítást megtagadhatja és az ügylettől elállhat (C. IV. 824 1920. H. T. 4., 32.1. A K. T. 3^0. §-ában megjelölt magánjogi csalás fennforgásáról az állandó birói gyakorlat szerint csak az eladó rosszhiszeműsége esetén, vagyis akkor lehet szó, ha az eladó a vétel tárgyául meghatározott áru helyett olyan árut szállított, a melyről tudta vagy tudnia kellett, hogy más áru (C. IV. 4318 1920. K. J. 7—8., 48.). A ki pedig oly árut ad el, melyet kötésszerű hiányok miatt egyik előző vevő már rendelkezésre bocsátott, annak eljárása a K. T. 350. §-a alapián megtámadható C. IV. 1887, 1920. H. T. A gazdasági lehetetlenülés joggyakorlatában már kialakult az az elv, hogy a teljesités tárgyi vagy gazdasági lehetetlenülése esetén nincs jogi akadálya annak, hogy vevő a kártérítési kérelemre áttérhessen (C. IV. 2968 1920. K. J. 3 — 4., 16.). Az az adós azonban, a ki a teljesités időpontjában tőle nem függő gazdasági okokból a szolgáltatásban gátolva nem volt, nem hivatkozhatik arra, hogy rá nézve a szolgáltatás utólagosan hibáján kívül gazdaságilag lehetetlenné vált (Curia IV. 1244/1920. H. T. 3., 22.). Ugyanígy: lehetetlenülésre hivatkozással a teljesítésre irányuló keresetet nem háritja el magától az, a kinek a teljesités időpontjában a szolgáltatás tárgya szállításra készen megvolt (Curia VII. 2714/1920. H. T. 3., 26.). A gazdasági lehetetlenülés tényállását részletesen körülírja a C. IV. 477/1921. sz. határozat (K. J. 15—18., 84.), mely szerint a késedelmes adós a teljesités helyett kártérítéssel tartozik abban az esetben, .ha az ő késedelmével okozati összefüggésben nem álló külső események 1 pénzelértéktelenedés, áruhiány, termelési költség megnövekedése) a szolgáltatandó áru árát oly magasra szöktették fel, hogy a hitelező a teljesítéssel nem remélt és a várt nyereség legszélsőbb határát is messze meghaladó vagyoni előnyhöz jutna, viszont az adósra vagyoni romlását előidézni képes szolgáltatás hárulna (ugyanígy C. IV. 2282/1920. H. T. 3., 24.).»A kártérités mértékéül megállapítandó, hogy teljesités esetén felperes mily vagyoni előnyhöz jutna, illetőleg hogy mily vagyoni előnytől esett el, a melyre az alperesi teljesités esetén a kikötött teljesités idejében a tisztes kereskedői hasion keretén belül mindenesetre szert tehetett volna C. IV. 2801/1920. K. J. 3 —4.. 2;. . Ugyanebben a gondolatmenetben a Curia a pénz értékcsökkenésének jogi hatását olykép irja körül, * hogy a hitelező telje* L. : Gaár Vilmos dr. czikkét a Kereskedelmi Jog 1920. évi 15., 20. és 1921. évi j—4. szamaiban. I