Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3-4. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk az 1921. évben

BÍRÓI GYAKORLAT. 3—4., 20.). A szoczializált üzem akkori vezetőségétől származó kijelentés az üzem jogcselekményének nem tekinthető agyán, a proletárdiktatúra megszűnése után azonban az üzem képviselősége haladék nélkül nyilatkozni tartozik (C. IV. 3784 1920. H. T. 14., 168.). A proletárdiktatúra szervei által elrendelt pénzátutalást a Curia a folyószámla-tulajdonos terhére történtnek tekinti (C. IV. 2713 1920. H. T. 14., 166.). A Curiának az akreditálás körül kifejlődött joggyakorlata szerint az a pénzintézet, melynél a meghitelezés történt, azáltal, hogy a maga részéről is fizetést igér arra az esetre, ha a meghitelezett a megbizója által szabott feltételeknek eleget tesz, még nem lép be a megbizó és a meghitelezett közti jogviszonyba és fizetési ígérete daczára is a meghitelezett összeget csak addig tartozik kifizetni, a mig megbizója a megbízást vissza nem vonja (Curia IV. 71 1920. H. T. i., 6.). A vételárnak meghitelezés utján való kiegyenlítése esetében sincs módja a vevőnek arra, hogy az eladót a kellő időben letett összegnek a pénzintézettől való felvételére szorítsa, a miből következik, hogy az eladó számára a lejárat idején rendelkezésre állott, de általa fel nem vett vételárösszeget a vevőnek vagy az általa megbizott pénzintézetnek hibáján kivül érhető veszélyek az eladó terhére hárulnak át. igazolatlan mulasztása következményeképen (C. IV. 11 28/1921. K. J. 13 —14., 79.). Joggal utaltak arra, hogy e gyakorlat nincs kellő tekintettel az intézmény gazdasági rendeltetésére és a szerződő felek czélzatára. A vételi ügylet késedelmes teljesítése a másik félnek ellenjogokat biztosit, melyeknek gyakorlását a törvény záros határidőhöz kifejezetten nem köti. A mai gazdasági viszonyok mellett azonban okvetlenül szükséges és a Curia ismételten kimondotta, hogy a kereskedelmi forgalom biztonsága, gyorsabb lebonyolítása és a lebonyolitás körül mindkét fél részéről elvárható jóhiszemű magatartás megköveteli, hogy tulhosszu ideig egyik fél se hagyja a másik felet bizonytalanságban a felől, hogy a szerződésből kifolyólag a törvényben biztositott jogok közül melyik jogot kivánja érvényesíteni és az ezzel ellenkező magatartás a nemteljesitésből eredő igények megszűntét vonja maga után (C. IV. 16961910 H. T. 4., 31.). A vevő az eladóval szemben nem tartozik bizonytalan időn át a teljesítésre várakozni, még ha a teljesítés nem az eladó hibájából vált időlegesen lehetetlenné, ennélfogva jogosítva van az ügylettől elállani és a foglalót visszakövetelni (C. IV. 13 50/1921. K. J. 19—20.,"97.). Ha azonban az eladó a nagy áremelkedésnek kitett áruknál kijelenti, hogy szállítani nem fog, a vevő csuS*