Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - Az 1919-20 év perjogi gyakorlata. [2. r.]

AZ 1919—20. ÉV PERJOG: GYAKORLATA. függ a czég bejegyzésétől (C. VII. 105 és 1163/1919). Viszont kimondotta a Curia (IV. 326/1920), hogy ha a közös czég — a ker. t. 13. §-a ellenére — a tagok egyikének a nevét sem tartalmazza, a kereskedelmi társaság létezése meg nem állapitható és csak alkalmi egyesülésről lehet szó. Ugy gondolom azonban, hogy a közös czég szabálytalansága csak a bej egy-eshetőségre és nem a társaság jogképességére birhat befolyással. Az a körülmény, hogy a kereset a felperes nevében csak ennek elhalálozása után adatott be, nem szolgálhat alapul a per megszüntetésére, ha a per a felperes aláírásával ellátott meghatalmazás alapján tétetett folyamatba és a felperesként utólag perbe lépett örökös a keresetet magáévá tette (C. I. 540/1919). Szerintem: ha az örökös a keresetet magáévá tette, az elhalt aláírásával ellátott meghatalmazás a per létrejötte szempontjából nem fontos, mert a 110. § értelmében ez is pótoknak tekintendő. A népruházati bizottság bőripari osztálya, mint a kormány egyik alárendelt szerve, perbeli jogképességgel nem bir (C. II. 2383/1920). A r. t. nyugdíjintézete elleni pert a Kúria érdemben birálta el, a mivel ennek a perbeli jogképességét implicite — és helyesen — elismerte (VII. 1188/1919). Korábbi ellenkező határozatok C. IV. 402/1914. v. (Hj. Dt. IX. 30.) és Bp. 4848/1917. A gy. t. 28. § d) pontja alapján gondnokság alá helyezett távollevőnek perbeli cselekvőképessége egyáltalán nincs korlátozva (C. V. 168/1920). A ker. t. 197. §-a a r. t. igazgatóságának a 186. §-on alapuló képviseleti jogát csak ama perekben zárja ki, melyek közgyűlési határozat folytán a még meg nem szűnt igazgatóság vagy felügyelő-bizottság ellen inditandók, de nem érinti az igazgatóság képviseleti jogát, ha a r. t. az igazgatóságnak már kivált tagja ellen érvényesit kártéritési jogot (C. IV. 1423/1918, Hj. Dt. XII. 101). A r. kath. plébániát a javadalom haszonélvezetének megJogilUm. XX. évf. 1. L 3