Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - Az 1919-20 év perjogi gyakorlata. [2. r.]

?2 D? KOVÁCS MARCZEL de helytelen C. III. 53/1919); de nem akkor, ha az ügy a Pp. Ó39. §-a értelmében nem az utolsó közös lakhely bíróságának, hanem a nem akadályozott budapesti kir. törvényszéknek illetékességéhez tartozik (C. III. 83/1919). Általában nem lehet az illetékes (pl. a Pp. 29. §-a alapján illetékes), de akadályozott biróság helyébe másikat kijelölni, ha valamely más (pl. az alperes lakhelye szerint) illetékes biróság előtti keresetindítást mi sem gátolja (C. IV. 297/1920). Biróküldésnek perenkivüli eljárásban is helye van, a menynyiben az eljárás természete azt megengedi; igy pl. a váltótörvény 40. §-a szerinti letéti ügyben és az örökösödési eljárásban (C. IV. 1492/1919 és I. 11574/1919). Utóbbi esetben, ha nemcsak a járásbiróság, hanem a törvényszék mint másodfokú hagyatéki biróság is akadályozva van, az illetékes Ítélőtábla azonban akadályozva nincs, a kijelölést nem a Curia, hanem az ítélőtábla gyakorolja: mert nem az akadályozott biróság felebbviteli bírósága, hanem felsőbírósága van erre hivatva (C. I. 1574/1919). A cégbírósági illetékesség az illető czéget tartalmazó czégjegyzék vezetésétől, az okmánytár és czégirattár kezelésétől el nem választható, más bíróságra tehát — az uj bejegyzés esetétől eltekintve — birói határozattal át nem ruházható (C. IV. 208 és 1179/1920). Uj c%ég bejegyzése végett azonban az ci. § ut. bek. alapján helye van biróküldésnek (C. IV. 967/1920). A felsőbíróság a Pp. 51. § ut. bek. alapján az akadályozott biróság helyébe csak olyan hasonló hatáskörű bíróságot jelölhet ki. a mely neki alá van rendelve (Szeg. 94/1920). ül. Felek (Pp. 70—138. §-ai). Egyéni c\ég fellépése vagy perlése esetében peres fél nem a czég, hanem annak birtokosa (C. VII. 1420/1919). Ha pedig a czégbirtokos elhal, az üzletet közösen és az addigi czég alatt folytató örökösök között közkereseti társaság keletkezik (C. VII. 1163/1919). Ily közkereseti társaság perbeli jogképessége nem