Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám

D? SZÜTS MIKLÓS arra a másik magasztos segítségre, melyet az erőseknek és igazaknak tart fönn a franczia közmondás: aide toi, Dieu t aidera. Segits magadon, az Isten is majd segit! Ez az a nagy segítség, melyet oly nehéz meglátni s könnyű elveszteni, mert ez a segítség csak az igazság és böicseség utján terem. Lassú, de biztos ennek az útja, s a kik ebben bizni tudnak s ezt igazán megértik, azok inkább mondhatják magukról azt a büszke szót, a mit egykor a korzikai hős mondott, hogy Bonaparte soha még a pusztában sincs egyedül. Az eseményeknek ugyanis kétféle lánczolata van. Egyik az a külső összefüggés, melyet már a kis diákoknak az iskolában mint történelmet tanítanak, s melyben szerencse és balsors nem egyszer szeszélyesen változnak: ez a történelem az időben. A másik az, melynek lánczszemei csak hosszabb időközökben sorakoznak egymáshoz, de akkor állandóan együtt maradnak, ha ezt a felhők néha eltakarják is: ez meg a történelem az idők árja fölött. S ez az utóbbi történelem az előbbinek az ítélőszéke. Ez rostálja meg a másiknak az eredményeit és elválasztja abban a magot a pelyvától. így győzött pl. a kereszténység, melynek etikáját átvette a müveit világ. S van a magyar nemzetnek is ilyen győzelme, népeket mentő vitéz önfeláldozásával, mialatt megérte, mikor Hunyadi a török elől felszabadította Nándorfehérvárt, hogy ennek dicsőségére III. Calixtus pápa a nagy győzelem napjára örökítette Ur színeváltozásának ünnepnapját, ma pedig már századok tanúsága hirdeti a magyar nemzet áldozatkészségét, melylyel küzdött a maga és nyugati Európa szabadságáért. S meg is mentette mindakettőt. Az ilyen nemzetre még szüksége van a világnak, van még egy kielégítetlen aktívája Európával szemben és megváltotta már helyét a népszövetségben, mielőtt még az megalakult volna! Ezért bízunk most is nemzetünk jövőjében, bármily nehéz is a jelen. De ahogy az életet mindig kétszer kell megszól-