Jogállam, 1920 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 2. szám - A magyar békeszerződés tervezete

A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS TERVEZETE. Magyarországra és azok az intézkedések, melyeket a tervezetünk az osztrák szerződésből nem vett át, helyzetünket az osztrákoknak tett engedményekhez viszonyitva, kedvezőtlenebbé teszi. Így az osztrák békeszerződés =57. és 60 czikkei Szerbiával, Romániával és Cseh-Szlovákiával szemben az Ausztriától elszakadó honosok kisebbségi védelméről gondoskodnak, mig a magyar tervezet még az erre vonatkozó szerződések megkötésére sem utal. A 224. czikkben Csehország 15 évre megadta Ausztriának a legtöbb kedvezmény jogát a kőszén behozatalára, mig nálunk itt előnyösebb helyzet csak öt évre és különböző korlátok közt biztosíttatott (tervezet 207. czikk). Minthogy ezektől a szórványos kivételektől eltekintve a szerződéstervezet szórói-szóra egyezik az osztrák békével, ez alkalommal főleg csak ezekkel az eltérésekkel,1 valamint néhány oly alapvető kérdéssel szándékozunk foglalkozni, melyek a tervezet futólagos áttekintésénél is szembeötlenek. A Jogállam 1920. évi békefüzetében, valamint 1919. évi 5 —10. füzetében már behatóan foglalkozott az osztrák szerződés egyes intézkedéseivel,2 igy a nemzetek szövetségével, a békeszerződés magánjogi és perjogi rendelkezéseivel, a pénzértékváltozással és a bankjegykérdés rendezésével. Az ott elmondottak sajnos megállanak a mi tervezetünkre is, ugy hogy a békebizottság által az osztrák szöveg alapján már eddig is gyűjtött anyagot egész terjedelmében felhasználhatjuk. I. Közjogi helyzetünkről a tervezet irányítást egyáltalában nem ad. A szerződés maga a magyar államot mindenütt Magyarország (la Hongrie) névvel jelöli meg és az államformáról, valamint a királyválasztási jogról egyáltalában nem tesz emlitést, tehát ez irányban nem is tartalmaz korlátozást. Csak a bevezetés emliti a szerződéskötő felek sorában a magyar köztársasági kormányt és zárószavában a magyar köztársaságot. Minthogy 1 Ezeket a szövegben dőlt betűkkel jelezzük. 2 Báró Wlassics Gyula, Magyary Géza, Nyulászi János, Sichermann Frigyes, Fellner Frigyes és Fodor Ármin értekezései.