Jogállam, 1920 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 2. szám - A magyar békeszerződés tervezete

5 2 D£ BAUMGARTEN NÁNDOR I politikai pártjaink túlnyomó része a királyság mellett nyilatkozott és legközelebb összeülő nemzetgyűlésünk e fontos államjogi kérdésben még a béke megkötése előtt határozni fog, a bevezető résznek ehhez képest kell módosulnia, mig a szerződés szövege maga ezt a kérdést gondosan kerüli. Nem foglalkozhatunk itt részletesen országunk tervezett határaival (II. rész), de ki kell emelnünk, hogy a szomszédainknak átengedett területeken 1914 augusztus 4-ike óta hozott bírósági ítéletek csak akkor lesznek végrehajthatók, ha az uj biróságok a végrehajtást jóváhagyó végzéseket fognak hozni és hogy az elszakadt területeken lakó volt magyar állampolgá-. rok ellen politikai bűntettekben hozott Ítéletek semmisek. Az 1918 november 3-ig esedékes és be nem hajtott adókat is az ellenséges államok fogják behajtani. Mig az idegen államokba jutó három és fél millió magyarság kisebbségi jogairól egyáltalában nem történik gondoskodás, addig nekünk a tervezett határok közt megmaradó nemzetiségek jogait garantálnunk kell; az 58. czikkben ugyanis kifejezetten kötelezzük magunkat, hogy a nemzetiségi és vallásbeli kisebbségeknek ugyanazt az elbánást és ugyanazon jogi biztosítékokat adjuk, mint az egyéb magyar állampolgároknak és a 60. czikk ezt a kötelezettséget a népszövetség ellenőrzése alá helyezi. Nem tekinthetjük megfelelőnek az elszakadó területeken illetőséggel birók állampolgárságának szabályozását sem. Irányadónak itt a ói. czikk kizárólag az illetőséget (indigénat, pertinenza) tekinti és intézkedéseit jelenlegi formájukban azokra is kell vonatkoztatnunk, a kik Magyarország területén laknak, de az elszakadó területeken birnak illetőséggel, mig az elszakadó területeken lakó, de a megmaradó Magyarországon illetőséggel biró honosok jogviszonyát e czikk nem érinti. Az elszakadó ' területeken illetőséggel birók, a mennyiben a nekik szük korlátok közt megadott választási joggal nem élnek, ipso iure azon állam polgáraivá válnak, a mely a felségjogot az emiitett területen gyakorolja. Ez igy korlátlanul megáll Romániára, mig Ju-