Jogállam, 1920 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 2. szám - A magyar békeszerződés tervezete

Dí BAUMGARTEN NÁNDOR hogy annyi szenvedéstől és megpróbáltatástól, annyi jogfosztástól és erőszakoskodástól összeroncsolt hazánkból ismét jogállam legyen. Oly jogállam, mely a nemzetek nagy társaságában az emberi műveltség tartalmát saját fajsúlyával gazdagitsa. A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS TERVEZETE. Irta: Dr. BAUMGARTEN NÁNDOR. Ne nevezzük békeszerződésnek, mert nem béke, hanem ujabb háború okozója és nem szerződés, mert nem az egyezkedő felek szabad akaratnyilvánításának az eredménye, hanem a győztes hatalmak legmesszebbmenő háborús czéljainak megvalósítása és ránk erőszakolása volna. A békeküldöttség vezére e tervezetre joggal adhatta meg azt a választ, hogy lényeges változtatások nélkül el nem fogadható; az ő ékesszóló fejtegetéseinek és meggyőző érvelésének súlya alatt pedig abba a reménysugárba vethetjük bizalmunkat, hogy a győztes hatalmak, midőn alkalmat adtak arra, hogy ellenjavaslatainkat megtegyük, ezzel is utaltak arra a lehetőségre, hogy a feltételek elviselhetetlen szigorát módositani és enyhiteni hajlandók. Hogy mit jelent ez a béke minden magyar embernek, arról itt felesleges szót vesztegetni. Hogy ezenfelül mit jelent a magyar jogásznak, arról csak az alkothat fogalmat, aki a 364 czikkből álló szerződés kusza és rosszul fogalmazott szakaszain átvergődött. A félszázad előtt létrejött frankfurti szerződés, mely akkor az erőszakos béke elrettentő példájának tünt fel, ehhez képest méltányos és a legyőzött állam polgárainak magánjogait gondosan tiszteletben tartó megegyezés. A magyar tervezet — néhány szakaszától eltekintve — majdnem szórói-szóra átveszi az osztrák st.-germaini békeszerződés igazságtalan és egyoldalú intézkedéseit. Az a néhány szakasz, melyben ezektől eltér, kevés kivétellel ujabb terheket hárit •