Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)
1919 / 1-2. szám - A Magyar Népköztársaság alkotmánya
8o Dí BENÁRD EMIL ágak viszonyának oly szabályozása, a mely a végrehajtó hatalmat a törvényhozó hatalomnak elvileg alárendeli és a végrehajtó hatalomnak a törvényhozó hatalomra közvetve elnapolás vagy feloszlatás által sem enged befolyást. Ezzel szemben figyelembe kell venni, hogy Svájcz nemzetközi helyzete és jelentősége egészen más, mint Magyarországé és az államreprezentáns személyét könnyebben nélkülözheti. Nemzetközi jogállásunk jelen válságos időszakában rendkívül fontos, hogy legyen a magyar államnak látható feje, a ki a magyar államot a nemzetek társaságában egyéniségének súlyával is képviselhesse. A közhangulat nálunk a köztársaság kikiáltását szinte elválaszthatlannak tekintette a köztársaság elnökének a megválasztásától, az elnök személyében is megegyezett és csakis a nemzeti tanács tiszteletreméltó aggodalmaskodásán mult, hogy a néphatározatot alkotó nemzetgyűlés a köztársaság elnökét meg nem választotta. Ha a Magyar Népköztársaság elnökös köztársaság lesz, ez a megoldandó uj kérdések egész sorát vonja maga után. így nevezetesen azt, hogy kik és milyen eljárással válaszszák a köztársaság elnökét (a kamara, illetőleg a kamarák, vagy ezeknek külön választótestülete, a választás czéljára kibővített nemzetgyűlés, vagy külön e czélra alakítandó választó-testület, vagy esetleg népszavazással maga a nép közvetlenül vagy közvetve elektorok által). Meg kell oldani az elnök tisztének időtartamát; újból való megválasztásánák lehetőségét vagy kizárását; az elnökhelyettesi állást és az elnök helyettesének jogkörét; az elnök felelősségét, különösen jogi feleletrevonásának eseteit és módját; jogkörét a végrehajtó hatalom gyakorlása tekintetéből; viszonyát a köztársaság kormányához és hadseregéhez s mindenekfölött a törvényhozó hatalomhoz való vonatkozását: törvénykezdeményező, törvényszentesitő, házelnapoló és házfeloszlató jogát. A mi az utóbbit illeti, arra az esetre, ha e jog meg fogja őt illetni, természetesen garancziákat kellene alkotni arra nézve, hogy e jog gyakorlása csakis a népi