Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)
1919 / 1-2. szám - A Magyar Népköztársaság alkotmánya
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA. 79 Elméletileg sokat vitatott kérdés az, hogy a közjog tételei közül melyek azok, a melyek tartalmuknál fogva az alkotmánytörvénybe tartoznak. Az uj alkotmány szerkesztőinek — nézetem szerint — csupán azt a gyakorlati irányvonalat kellene követniök, hogy az alkotmányban benn legyen mind az a közjogi rendelkezés, a minek a köztudat alkotmányos jelentőséget tulajdonit, a minek fokozottabb erejű biztosítását és nagyobb állandóságát kivánja. Gondot kell fordítani másrészt arra, hogy az alkotmány ne terjedjen ki oly részletkérdések szabályozására, a melyek rövidebb időközökben módosítást igényelhetnek ; ezeknek a szabályozását a közönséges törvényhozás vagy épen a végrehajtási rendelet részére kell átengedni. V. A Magyar Népköztársaság uj alkotmányának a megalkotása számos államjogi problémát vet fel. Súlyos kérdések merülnek fel arra az esetre is, ha Magyarország állami integritása fennmarad s csupán a köztársasági államforma és a demokratikus átalakulás követelményeit kell számbavenni. Még súlyosabb kérdések vetődnek fel, ha az uj alkotmány - még mindig az állami integritás alapján — az országban élő népek önrendelkezési jogát. is meg akarja belső reformok utján, pl. autonómiák engedélyezésével valósítani. Szembe kell néznünk végül az Ausztria és Magyarország területén képződött nemzetállamokból és esetleg egyéb állaállamokból alakuló szövetséges államnak a kisértő gondolatával s az ily alakulás alkotmányjogi következményeivel is. VI. Csupán a belső alkotmányjogi reformot tekintve, elsősorban az államfőnek, a köztársaság elnökének az állása igényel megoldást. A radikális irány hivei bizonyára rá fognak mutatni Svájcz példájára, a hol az államot reprezentáló államfő, köztársasági elnök egyáltalán nincsen, a végrehajtó hatalom birtokosa: a szövetségtanács, a melynek elnökét államlői jogok a szövetségi alkotmány értelmében meg nem illetik. Kiegészíti ezt ott a főhatalmi