Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - Külügyi önállóságunk megvalósítása

66 Df KLU2SINSZKY KAROLY az elavult rendszerrel, mely az 1896: XXVI. t.-cz.-ben is visszatükröződik és a mely félti a közigazgatás önkényét a birói ítélet tárgyilagos döntésétől. Az e czélra szolgáló szűkre szabott taxativ felsorolás, mely a legfontosabb eseteket a minisztériumok végső elintézésének tartja lenn és csak néhány miniszteri határozattal szemben engedi meg a közigazgatási panaszt, alig tartható fenn. Jelenleg a köztisztviselő fegyelmi ügyeit nem viheti pártatlan bíróság elé, a védjegy ügyekben végső fokon a kereskedelmi miniszter, a gyámügyekben a belügyminiszter dönt stb. E néhány példa is mutatja, hogy a jövőben a közigazgatási per nem lehet kivétel, hanem a szabály lesz, melyet mindenki igénybe vehet, a kit közigazgatási intézkedés jogában sért. Az uj jogrend a társadalom tagjainak elsősorban gazdasági jólétét akarja biztosítani. Ha tehát csak kötelességeket teremt és a terheket emeli, de polgárainak egyéni jogait biztosítani és gazdasági jólétüket fokozni nem tudja, elveszti létalapját Ha a közigazgatási önkénnyel szemben pártatlan jogvédelemről nem gondoskodik, polgárainak termelőképességét csökkenti, mert annak legfőbb inditó okát, az önérdek serkentő hatását megszünteti, annak legerősebb rugóját, az egyéni jogot kikapcsolja, A jogtudományra tehát különösen az átmeneti időben nagy és szép hivatás vár. Nem igaz, hogy a jogtudomány az elmúlt korszak eszméihez kapcsolódik és ezekkel együtt elavul. A jog sohasem hal meg és folyton megújul. Nem önmagába visszatérő zárt kör, hanem spirális vonal, mely folyton felfelé és előre halad és útjában a társadalmi fejlődést lépten-nyomon követi. KÜLÜGYI ÖNÁLLÓSÁGUNK MEGVALÓSÍTÁSA. Irta : Dr. KLUZSINSZKY KÁROLY. Az önámitás szomorú korszaka letűnt. Most már mindenki elismeri, hogy az 1867. évi alkotmányrendezés Magyarországnak nagyon tökéletlen államiságot juttatott. Az ország